hetilap

Sanders New Hampshire-ben tartott beszédében kifejtette, hogy a Donald Trump republikánus elnökjelölt elleni győzelem záloga a Demokrata Párt egysége. Azonban sok, korábban Sanderst támogató demokrata választó nincs meggyőződve Clinton képességeiről, szakértők szerint ők akár a republikánus oldalra is átpártolhatnak. Donald Trump pedig – a közösségi médián közzétett megfogalmazása szerint – „tárt karokkal” fogadja majd őket a táborában.
Clinton kampányát és személyének megítélését jelentősen gyengítette az elmúlt hónapok dagadó e-mail botránya. Ugyan a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója, James Comey bejelentette, hogy az összegyűjtött bizonyítékok alapján nem tartja indokoltnak a vádemelést – amely javaslatot Loretta Lynch főállamügyész el is fogadott–, az Ellenőrző és Kormányzati Reformért Felelős Házbizottság vizsgálatot indított az FBI eljárásáról az ügyben. Comey közel hatórás meghallgatása során kijelentette, hogy Clinton valótlanul állította azt, hogy nem küldött titkosított információt magán e-mail szerverén keresztül, azonban a titkos információk veszélybe kerülésére nincs bizonyíték, és ezek veszélyeztetésének szándéka nem áll fenn bizonyíthatóan. Szerinte Clinton nem tudta, melyik információ titkosított és melyik nem.
A meghallgatáson részt vevő republikánus szenátor és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) korábbi ügynöke, Will Hurd sérelmezte a titkos információkhoz való hozzáállást. „Sok titkosügynök és informátor az életét teszi kockára, és többen életüket is áldozzák, hogy ezeket az információkat eljuttassák a törvényhozókhoz. Ennek ellenére ezt a meghallgatást vannak, akik politikai színháznak nevezik, miközben ez arról szól, hogy a Nemzeti Hírszerzési Hálózat egyik felsővezetője nem ismeri a különbséget, hogy mi titkos információ és mi nem” – mondta.
Paul Ryan, a Képviselőház elnöke a döntést követően kérte a Nemzeti Hírszerzés Igazgatóját (DNI), hogy a vizsgálat konklúziójának értelmében vonják meg Clintontól az elnökjelölteknek hetente adott biztonsági tájékoztatást, lévén, hogy a demokrata jelölt bizonyította alkalmatlanságát a titkosított információk kezelésére – kérését visszautasították. A Képviselőház elnöke szerint a döntés megerősíti Clinton „törvény feletti” voltát, hiszen nem olyan bánásmódban részesült, mint más vádlottak, akik titkos információk rossz kezelésének ügyébe keveredtek. (A Bizottság lapzártánkkor hallgatta ki Loretta Lynch főállamügyészt az eset kapcsán.)
A Trump-kampány azonban szakértők szerint nem tudott a várt módon profitálni a botrányból, miután a republikánus jelölt a meghallgatást követő első beszédében – szokásához híven – eltért az előre megírt szövegtől, és egy nehezen követhető, sok helyen megkérdőjelezhető beszédet tartott, melyben többek között dicsérte Szaddám Huszein terrorellenes politikáját. A közösségi oldalain megjelent kampánykép – a támogatók felemelt jobb keze miatt – ráadásul többeket antiszemita szimbolizmusra emlékeztetett. Utóbbi vádat Trump stábja tagadja, arra is hivatkozva, hogy lánya áttért a judaizmusra, miután feleségül ment Jared Kushner zsidó származású üzletemberhez.
Az NBC felmérése szerint Clinton továbbra is vezeti a mezőnyt 47 százalékkal, azonban Trump is szorosan követi 44 százalékkal. A Bloomberg politikai elemzése szerint a jelöltek megítélésében az egyetemet végzettek között van jelentős eltérés, ahol a felmérés szerint Clinton 54 százalékon, míg Trump csupán 32 százalékon áll. Ettől függetlenül Clinton szavahihetőségi rátái az ügy következtében rendkívül alacsonyak: a CBS felmérése szerint a megkérdezettek 70 százaléka nem tartotta Clintont őszintének és megbízhatónak. Az ABC pedig közzétette: a megkérdezettek 56 százaléka elítéli, hogy az FBI nem javasolta a Clinton elleni vádemelést.
A következő hetek során kérdéses, hogy a republikánus Képviselőház fogást tud-e találni Clinton e-mail botrányán, valamint, hogy hogyan tudják kezelni a jelöltek az Egyesült Államok megoldatlan és egyre mélyülő faji konfliktusait. Clinton egyébként várhatóan „megörököli” Barack Obamától a fekete közösség szavazatait, akik a statisztikák szerint túlnyomó részt a Demokrata Pártra voksolnak. Ezen belül magáénak tudhatja a gyakran konfliktusokat szító Black Lives Matter („A Fekete Életek Számítanak”) mozgalom híveinek szavazatait is – rendszeresen a mozgalom „alapító anyáival” járja az országot, akiknek fiai a gyanú szerint faji megkülönböztetésen alapuló rendőri túlkapások áldozataivá váltak.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek