hetilap

A Szövetségi Nyomozó Irodát nem köti határidő a vizsgálat lezárására, de az általános várakozások szerint az FBI mielőbb igyekszik döntést hozni, hogy csökkentse az ügynek a kampányra gyakorolt politikai hatását. A meghallgatásokkal már végeztek, már ami Clinton munkatársait illeti, a volt külügyminisztert a legvégén kérdezik ki. Ez utóbbinak a célja az, hogy válaszait összevessék a munkatársaktól kapott információkkal. (A vizsgálat legutóbbi furcsasága volt, hogy kiderült, Clinton volt külügyminisztériumi informatikai alkalmazottjának, Bryan Paglianónak a levelezése eltűnt az érintett négyéves időszakból.)
Amennyiben az FBI esetleg vádat emelne, Clintonnak vissza kellene lépnie, és ez önmagában indokolhatja, miért marad továbbra is versenyben Bernie Sanders. Ám ha – ami a valószínűbb – nem történik vádemelés, a vermont-i szenátornak akkor is elegendő morális érve van a kampánya folytatására. Az eddigi 42 szövetségi államból ugyanis 19-ben legyőzte Clintont, így az állás döntetlenhez közeli, bár a delegátusok száma nem ezt tükrözi. Hillary Clintonnak ugyanis a demokrata párt nagyszámú nem választott szuperdelegátusa miatt behozhatatlan előnye van.
(A hátralévő kilenc államban Sandersnek 90 százalék feletti eredménnyel kellene nyernie ahhoz, hogy utolérje, ami nyilvánvalóan lehetetlen.) Persze változhat a helyzet, ha a szuperdelegátusok egy része Sanders mögé áll a jelölőgyűlésen.
Nyugat-Virginiát 2008-ban kényelmesen nyerte az előválasztások során Hillary Clinton, de most visszájára sült el az a kijelentése, amiben a helyi bányák bezárásáról beszélt. Erre válaszul Bernie Sanders kijelentette, hogy „az utolsó szavazatig küzdeni fog”, mert az Egyesült Államokban „a dolgozó emberek olyan gazdaságot szeretnének, amiből mindenkinek haszna származik, nem csak az 1 százaléknak”. Ez utóbbi célzás arra vonatkozik, hogy Clintont sokan a párt- és gazdasági elit jelöltjének tekintik. Márpedig a jelenlegi választás talán legegyértelműbb üzenete a választók elitellenessége. Nem véletlenül az utolsó 4 versenyben maradt jelölt közül egyedül Clinton élvezi a pártvezetés támogatását, Sanders, illetve a másik oldalon Trump és Cruz is outsiderként jutott a finisbe. Ez pedig azzal járhat, hogy novem­berben Sanders szavazói közül egyesek – de akár tömegével is – átszavazhatnak Trumpra, ami különösen az egyik legfontosabb csatatér államban, Ohióban döntőnek bizonyulhat.
A republikánus oldalon Donald Trump immár ellenfél nélkül gyűjtögeti a delegátusokat. 78 százalékos eredménye azt jelzi, hogy a szavazók túlnyomó többsége elfogadja őt jelöltként, legalábbis alig voltak, akik protestszavaza­tot adtak volna le Cruzra vagy Kasich-ra. Persze itt sem lehet kizárni váratlan fordulatokat, mert a múlt héten visszalépett Ted Cruz például jelezte, hogy újraértékeli kampányát, amennyiben „esély nyílik a győzelem megszerzésére”. Pillanatnyilag ilyen esély nem látszik, de Trumpnak maradtak befolyásos ellenlábasai a Republikánus Párt vezetésében. Az ingatlanmilliárdos minden-esetre megpróbál kiegyezni az elittel, és tárgyalni készül a képviselőház republikánus elnökével, Paul Ryannel is, aki 2012-ben Mitt Romney alelnökjelöltje volt a vesztes választás során. Trump hangsúlyozza, hogy egyesíteni akarja pártját, amelynek rá van szüksége ahhoz, hogy növelni tudja támogatottságát.
Ez utóbbi lehet egyébként a republikánusok egyetlen esélye az elnökválasztás során. A választási térkép ugyanis – Trumptól teljesen függetlenül – egyértelműen a demokratáknak kedvez. Mint a mellékelt ábrán látszik, Clintonnak – vagy bármely más demokrata jelöltnek – elég megnyernie Floridát ahhoz, hogy a 19 stabilan
demokrata állam elektoraival együtt többséget szerezzen, és ezzel elnyerje az elnökséget. Ráadásul míg a demokraták esetében ezt a 19 államot az elmúlt hat választáson kivétel nélkül megnyerték, a republikánusoknak csak 13 ilyen stabil államuk van. Így ha elveszítik Floridát (vagy valamely, a térképen pirossal jelzett államot), akkor csak abban az esetben tudnak beleszólni a választásba, ha el tudnak nyerni a demokratáktól egy vagy több államot. Erre a bravúrra a republikánus aspiránsok közül – a magas elutasítottsági aránya ellenére – furcsamód Donald Trumpnak van egyedül esélye. Őt ugyanis a független szavazók közül nagyobb arányban támogatják, mint más republikánust. Őt támogatja a várható magas részvételi arány is (az előválasztások közel kétszeres érdeklődést hoztak, mint négy éve), mert ezzel ellensúlyozhatja Clintonnak a társadalmi és etnikai kisebbségek
(feketék, latinók vagy melegek) körében élvezett elsöprő fölényét. És persze az sem utolsó szempont, hogy
Clinton elutasítottsága alig marad el Trumptól, tehát az ellenszenv faktorok könnyen kiolthatják egymást.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek