hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nagy fölénnyel nyert az osztrák szélsőjobb
Népharag

2016. 05. 09.
Szélsőjobbos győzelem született vasárnap az osztrák elnökválasztáson, ám mivel egy jelölt sem lépte át az 50 százalékot, újabb forduló következik májusban. Az egyértelműen a kudarcot vallott migránspolitika számlájára írható eredmény intő jel lehet Angela Merkel és a német politika számára is. Ha ez a hangulat a második fordulóban győzelmet hoz a Szabadságpárt jelöltjének, az biztosan véget vet az Ausztriában hosszú évtizedek óta fennálló politikai status quónak.

Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje jelentős előnnyel, 35,3 százalékkal végzett az élen a vasárnap rendezett szövetségi elnökválasztáson; ám mivel nem kapta meg a szavazatok felét, második fordulóra kerül sor május 22-én. Itt azonban már csak egy kihívója lesz, a második helyezett zöldpárti Alexander Van der Bellen, aki 21,3 százalékkal követte Hofert. A harmadik helyen, 19 százalékkal a független Irmgard Griss végzett.
A kormányzó pártok, az SPÖ és az ÖVP jelöltjei 11 százalékkal csak sereghajtók voltak, ami azért is jelentős adat, mert a szavazóképes polgárok 68 százaléka vett részt ezen a fordulón.
Hofer kijelentette: ha megválasztják, sem fogja megváltoztatni eddigi politikáját, és nem írja alá a TTIP-t (Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség), amit Obama igyekszik az EU-val tető alá hozni. Nem változtat a menedékkérőkkel kapcsolatos politikáján sem, viszont lehetséges, hogy lemondatja a kormányt az ellentétes politikai irányvonaluk miatt.
A jelenleg kormányzó kancellár, a szociáldemokrata Werner Faymann már a választások estéjén kijelentette, hogy a 2018-as parlamenti választásokig kormányozni akar. Az osztrák néppárti alkancelláron nagyobb a politikai nyomás, a mostani kínosan rossz szereplés pedig akár pártvezetői székébe is kerülhet, ahol a jelenlegi külügyminiszter, Sebastian Kurz válthatja.
Hofer kihívója, a zöld Van der Bellen azt nyilatkozta, hogy ha elnökké választják, és a Szabadságpárt netán megnyerné a parlamenti választásokat is 2018-ban, nem fogja beiktatni kancellárrá a párt vezetőjét, mert szerinte túlságosan „Európa-ellenes”. Egyelőre azonban nem ő az esélyes, ugyanis a nyugdíjas közgazdászprofesszor nagypapaszerű fellépésének és higgadt, határozott véleményének köszönhető viszonylag magas népszerűségét semlegesítheti az általa hirdetett nyílt menekültpolitika. Van der Bellen szerint a segítségnyújtás kötelezettségét „a nemzetközi szinten okiratba foglalt emberi jogok határozzák meg, amelyek az osztrák alkotmánnyal egy szinten állnak”.
A választási eredmény egyértelmű üzenet a hosszú évtizedek óta hatalmon lévő kormányzó pártoknak, a szociáldemokratáknak és a néppártiaknak egyaránt. Ausztriában egyre nő a munkanélküliség, a gazdasági mutatók nem túl rózsásak, ráadásul a migrációval kapcsolatosan sincs egyértelműen felismerhető politikai akarat a kormány részéről, ami egyszerre túl sok az elbizonytalanodott választók számára. A szélsőjobb győzelme arra utal, hogy a szilárd állásfoglalás – főként a legnagyobb társadalmi félelmet okozó migrációval kapcsolatosan –, illetve az iszlámellenes hangnem egyértelműen egybecseng az átlagpolgárok hangulatával.
A vasárnapi elnökválasztás csaknem „leszámolásnak” tűnik a hosszú ideje minden jelentős politikai posztot betöltő szocdem és konzervatív néppárti politikai berendezkedéssel, amelynek már régóta erodálódik a társadalmi elfogadottsága – ám ekkora bukásra nem számítottak. Nem sokkal ezelőttig elképzelhetetlen volt, hogy az osztrák elnök ne e két politikai párt egyikéhez tartozzon. Az viszont előre látható, hogy a világosan vezető szélsőjobbos Szabadságpárt a második fordulótól újabb lendületet kaphat, és a győzelmük igen jelentősen elmélyítheti a társadalomban már meglévő alapellentétet a szabad mozgás hívei és a migrációellenesek között.
Az viszont már most biztos, hogy a háború utáni politikai berendezkedés csillaga teljesen leáldozott.
A nyilvánvaló bukás beindíthatja a kormánypártokon belüli bűnbakkeresést is, ami tovább gyengítheti a pártok társadalmi elfogadottságát, és akár az is bekövetkezhet, hogy az eddigi elszivárgás helyett tömegével pártolnak majd el tőlük a választók. Ez viszont azt is magával hozhatja, hogy olyan törékeny politikai helyzet jön létre a bizalomvesztés nyomán, ami a 2018-as választások előtt is lemondásra kényszerítheti a kormányt. Norbert Hofer eddigi kijelentései alapján ezt a helyzetet a szélsőjobb nem fogja kihasználatlanul hagyni, amivel hosszú időre kizökkentheti az osztrák politikát a jelenlegi irányból. Az osztrák Der Standard elemzése szerint viszont a mostani jelzésértékű eredményt lehetőségként kell felfogni a váltásra. Az előző választáson együttesen szerzett 51 százalék már elérhetetlennek látszik a két kormánypárt számára, viszont ha most irányt váltanak, még elkerülhetik, hogy minipártokká zsugorodjanak 2018-ra.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!