Ahogy korábban már beszámoltunk róla, számos vélemény szerint Ciprasznak azért kellett lemondania, hogy az új választásokon szerzett friss felhatalmazással le tudja szerelni saját korábbi párttársait. A szélsőbaloldali Szirizából kiszakadt, Népi Egységpárt néven új formációt alakított politikusok azzal vádolták a korábbi miniszterelnököt, hogy elárulta a pártot, az országot és a választókat is, amikor kapitulált az Európai Központi Bank és Németország feltételei előtt, amelyeket azok a harmadik görög segélycsomag feltételéül szabtak.
A hétvégi választási eredménnyel a görögök Cipraszt az új, mondhatni kényszerpályán történő mozgásra is felhatalmazták, sőt még a koalíciós partner, a Független Görögök (Anel) is bejutottak a parlamentbe 3,7 százalékkal. Ez ugyan alig haladja meg a 3 százalékos parlamenti küszöböt, mégis elegendő volt ahhoz, hogy Cipraszt megszabadítsa a koalíciós partnerkeresés gondjától. Mivel nem kellett új partner után nézni, a kormánykoalíció a választási győzelem bejelentése után szinte azonnal meg tudott alakulni. Cinikus újságírók szerint a koalíciós szerződés már a választások előtt készen állt, annyira biztosak voltak a dolgukban. Az új kormány a 300 fős parlamentben összesen 155 képviselői mandátumot mondhat magáénak, amiben benne van a győztesnek járó 50 „bónusz” mandátum is.
Az utóbbi hetek közvélemény-kutatásaiban egyre erősebben szereplő, ám vasárnap alulmaradt Új Demokrácia párt a szavazatok összesen 28,1 százalékát szerezte meg, ami 75 képviselői helyet jelent, és ezzel a legnagyobb ellenzéki párt lett az új parlamentben. A párt mostani eredménye 0,3 százalékkal lett csak jobb, mint az idei első parlamenti választásokon elért szavazati arány. Erősödött a Paszok és az Arany Hajnal is, ez utóbbi ezúttal a szavazatok 6,9 százalékát kapta, amivel a harmadik helyet szerezte meg a küzdelemben. A Paszok 6,3 százalékra növelte a részarányát a szavazatokból, amivel hasonló növekedést könyvelhet el, mint a Laiki Enotita, a Népi Egységpárt, amely korábban a Sziriza része volt.
A Népi Egységpárt összesen 1,8 százalékot hasított ki a kiválással a Szirizából, ezt sikerült vasárnap összesen 3,4 százalékra emelni, amellyel mostantól önálló pártként képviselheti a korábbi választások Sziriza-programját, a megszorítások teljes elutasítását és az eurózónából történő kilépéssel a drachma visszahozását.
A görögök azonban Ciprasz újraválasztásával egyértelműen kifejezték, hogy akár a megszorítások és a kényszerhelyzet ellenére is inkább maradnak az Európai Unió, illetve az eurózóna tagjai. Azzal pedig, hogy a hasonló húrokat pengető Evangelosz Meimarakisz helyett újra Ciprasz győzött, azt is bizonyították, hogy nem mindegy, ki fogja az országot a továbbiakban az unió felé képviselni – Meimarakisz hiába teljesített kiválóan az elvárásokhoz képest, mégsem tudta felülírni az emberek fejében a Cipraszról kialakult kompetencia-képet.
Az új kormány azonnal két égetően fontos feladattal is szembetalálja magát. Az egyik a menekültkérdés, a másik pedig a segélycsomagok felülvizsgálata, amelyekben Ciprasznak szinte csak lábujjhegyre emelkedésre van mozgástere. A görög szigetek irányából özönlő menekültáradat miatt mind az Európai Uniónak, mind a NATO-nak az az érdeke, hogy az uniós határország politikailag és gazdaságilag stabilizálódjon. A politikai stabilitás első lépésként megoldódni látszik, bár azt sem szabad elfelejteni, hogy a gazdasági válság eddigi hét éve alatt Ciprasz új kormánya a hatodik, amely próbál megbirkózni a kialakult helyzettel.
A segélycsomag feltételei között több reformkövetelésnek is engedett az előző, Sziriza–Független Görögök koalíció. Az első intézkedések között szerepel a nyugdíjkorhatár felemelése 67 évre és a korai nyugdíjazások számának jelentős csökkentése. Emellett létre kell hozni a korábban már kialkudott privatizációs alapot, amely a jövőben az állami tulajdon egy részének értékesítésével 50 milliárd eurós bevétellel kell, hogy gazdagítsa az államháztartást. A bankok az Európai Központi Bank hathatós közreműködése miatti pánikhangulatból következően több milliárdos veszteséget kénytelenek elkönyvelni, viszont most ők is kapnak legalább tízmilliárd eurót a harmadik segélycsomagból, annak fejében, hogy átlátható szabályozást dolgoznak ki a „rossz hitelekkel” és a csődeljárásokkal kapcsolatosan. Az adókat is meg kell emelni, az általános forgalmi adó és az úgynevezett szolidaritási járulék emelése mellett megadóztatják a mezőgazdasági termelőket, a bérletidíj-bevételt és a magánoktatásból származó bevételt is.
Az IMF elemzői szerint a görögök egyre növekvő adóssága nem tartható, így nagy valószínűséggel a következő kierőszakolt lépés egy újabb reformcsomag lesz, amelyet drákói szigorral be kell majd tartani a fent említett, már elfogadott reformkötelezettségek mellett. Erre Ciprasz már a választások estéjén mondott beszédében figyelmeztette a görögöket – nehéz idők jönnek az égei-tengeri országra.
2015. 09. 25. (XIX/39)
