Az ügy mögött nemcsak futballhuliganizmus áll – figyelmeztetnek a politológusok –, hanem az albán–szerb konfliktus gyűlöletparazsa kezdett el izzani, ami nem véletlen, hiszen Koszovó elvesztése máig eleven seb Szerbia számára. A múlt hét keddjén a 42. percben félbe kellett szakítani a Szerbia–Albánia Európa-bajnoki selejtezőt, mert drónnal egy Nagy-Albánia zászlót irányítottak a Partizan stadion fölé. Az egyik szerb játékos, Stefan Mitrović le akarta szedni a zászlót, de ekkor elszabadult a pokol: körbevették az albán játékosok, és dulakodás alakult ki a pályán. Néhány néző is beszaladt, ezért Martin Atkinson bíró gyorsan az öltözőbe küldte a csapatokat, az egyórás szünetet követően pedig lefújta a meccset. Éjszaka aztán kiderült, hogy a drónt Edi Rama albán miniszterelnök testvére, Olsi Rama irányította, és nem véletlen esetről van szó, hanem szándékos provokációról.
Az eset arra a régi balkáni politikai törésvonalra mutat rá, amit lassan húsz éve nem sikerül áthidalni Koszovó kapcsán – mondta lapunknak Zoran Dmitrovic újvidéki politológus. Az albán–szerb viszonyban rendre igyekeznek párbeszédet folytatni az éppen hatalmon lévők, de ennek a konfliktusnak a gyökerei átszövik az egész szerb történelmet, és ha ezeket elvágják, akkor a szerb identitás kerül veszélybe – állítja Zoran Dmitrovic. A focimeccs után számos atrocitás érte Szerbia-szerte az albán pékségeket, amelyek az albánok leggyakoribb képviselői az országban, de gyújtogattak és kirakatot törtek számos, albán tulajdonban álló étteremben, cukrászdában is. Vasárnap reggelre viszont már a szabadkai dzsámit is támadás érte – mondta lapunknak Mihályi Katalin, a szabadkai Magyar Szó munkatársa. A szabadkai dzsámi biztonsági kameráinak felvétele szerint két elkövető hajtotta végre a gyújtogatást. Maglai Jenő polgármester a leghatározottabban elítélte az incidenst, s közölte: a helyi önkormányzat nem fogja tolerálni, hogy
Szabadkán bárki is veszélyeztetve érezze magát etnikai és vallási hovatartozása miatt. Közölte, hogy az utóbbi napokban fokozták az ellenőrzést a veszélyeztetettnek tartott épületek körül.
2014. 10. 22. (XVIII/43)
