hetilap

Libériából Dallasba utazott a barátnőjéhez a negyvenkét éves Thomas Eric Duncan, aki szerdán belehalt a vírusfertőzésbe. Duncan minden bizonnyal akkor fertőződött, amikor indulása előtt négy nappal szomszédjának beteg lányát segített kórházba vinni. Nem világos, tudta-e, hogy a lány vérzéses lázban szenvedett, minden­esetre a repülőtéren arra a kérdésre, hogy érintkezett-e ebolás beteggel, nemmel válaszolt. Hazaérkezése után néhány nappal influenza­szerű tünetekkel fordult orvoshoz, akitől antibiotikumot kapott. A betegségre jellemző egyéb tünetek megjelenése után került csak kórházba. A férfi egy kísérleti stádiumban lévő széles spektrumú antivirális szert kapott, de az életét ezzel sem tudták megmenteni.
Október első napjaiban a Reuters hasábjain azt fejtegették, hogy ha nem csökkentik a Nyugat-Afrika és Európa közötti légiforgalmat, 75 százalék az esély, hogy a hónap végére Franciaországba megérkezzen a vírus. Ez a veszély Spanyolországban a jelenlegi járatszámmal csak 14 százalék. A sors fintoraként már egy nappal később bejelentették, hogy a Sierra Leoné­ből Madridba szállított és elhunyt spanyol papot ápoló nővér is megfertőződött. A legfrissebb hírek szerint az amerikai repülőtereken elrendelték a nyugat-afrikai országokból érkező utasok hőmérsékletének ellenőrzését, amit legkorábban a hétvégén kezdenek meg.
Míg Nyugat-Afrikában az új betegek exponenciálisan emelkedő számát próbálják visszaszorítani, egyre többen vetik fel annak az esélyét, hogy a vírus olyan mutációt szenved, aminek a következtében a levegőben is terjedővé válik. Vincent Racaniello, a Columbia Egyetem világ­szerte szaktekintélynek számító virológus professzora a jelenkori vírusfertőzések kapcsán vezetett blogjában hangsúlyozza: amióta a kutatók a vírusokat vizsgálják, még nem láttak példát arra, hogy egy embert fertőző vírus a fertőzési módját megváltoztatta volna. Az Ebola-vírust ugyan csak 1976-ban fedezték fel, de minden bizonnyal már jóval korábban képes volt arra, hogy emberről emberre terjedjen, és a professzor szerint valószínű, hogy több millió éve él gazdaszervezeteiben, például a denevérekben. Ezalatt bőven kialakulhatott volna az a mutáció, amely lehetővé teszi a levegőben való terjedést.
Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható, hogy ha egy vírus terjedési módja megváltozik, vagy azt mesterségesen megváltoztatják, akkor más paraméterében is változni fog. Például egy kísérletben a H5N1 madárinfluenza vírus légúti átvitelének képességét célzott mutációkkal növelték, ez azonban azt eredményezte, hogy a módosított vírus által okozott betegség tünetei enyhébbek lettek.
A szakemberek szerint különbséget kell tenni a cseppfertőzéssel és a levegőben, aeroszol módjára történő terjedés között. Bár erőteljes köhögés vagy tüsszentés által apró cseppekben minden bizonnyal átvihető az Ebola-vírus, egyetlen vizsgálat sem igazolta, hogy egy ebolás kísérleti állat képes lett volna egy másikat a levegő útján megfertőzni. Racaniello professzor hangsúlyozza, hogy bár sosem lehet kijelenteni, hogy egy vírus mire válhat képessé, és mire nem, annak, hogy az Ebola a levegőben terjedővé váljon, nagyon kicsi a valószínűsége.

A rokon keleten támad

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek