hetilap

Mind a mai napig mindössze 49 volt SS-tagot sikerült bíróság elé állítani, ami a csak az Auschwitzban tevékenykedő 6500 főhöz képest elenyésző kisebbség. Idén februárban ugyan sor került egy nagyobb szabású, 11 szövetségi tartományra kiterjedő kampányra, amelynek során 30 volt SS-tag ellen indult nyomozás, de jó, ha két ember ügye eljut a bírósági stádiumba. Az esetek többségében ugyanis az elkövetők már majdnem százévesek, és a legtöbbjük nem is vett részt tevékenyen a gyilkolásban – vannak köztük könyvelők, gyors- és gépírónők, illetve őrök is. Az egyik gyanúsított, akiből végül nem lett vádlott, hosszú interjút is adott a Der Spiegelnek. A Jakob W. néven bemutatott személy az egykori Jugoszláviában élő német kolónia tagjaként került Auschwitzba, elmondása szerint az SS kényszerítésére, és habár látta a pusztítást, mégsem érzi bűnösnek magát a történtekben. Ő ugyanis vallomása szerint senkit nem vert vagy ölt meg, mindenkivel udvarias volt, és még ételt is adott a zsidóknak a táborban – viszont nem is segített senkinek.

Ez a fajta gondolkodásmód hatotta át az összes eddig tárgyalt Auschwitz-ügyet a német bíróságokon. A perekben úgy állították be a nácikkal ellenállás nélkül együttműködő német társadalmat, mintha a zsidók mellett ők is áldoza­tai lettek volna Hitler tevékenységének. A háború után, a nürnbergi perek idején végzett amerikai felmérések azonban kimutatták, hogy a lakosság körében sokkolóan magas arányban voltak azok, akik egyetértettek a hitleri gépezet tetteivel, illetve akik a zsidókkal szembeni politikát eltúlzottnak, de alapvetően helyesnek ítélték meg. Ezt a véleményt a társadalom 40 százaléka osztotta, így nem is csoda, hogy teljes érdektelenség övezte a későbbi pereket.

A háború után a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi is aktívan szerepet vállalt a bűnösök elrejtésében, illetve hasznosításában. Mivel a nácik tudták, hogy a kommunisták részéről semmi irgalomra nem számíthatnak, mindenre hajlandók voltak, hogy elkerüljék a bíróság elé állítást, és nagy megkönnyebbüléssel jelentettek akár ötven éven keresztül is a környezetükről. Volt olyan is, aki karriert csinált, nemritkán akár az igazságszolgáltatás berkein belül is. Olyan volt ez, mintha tanúvédelmi programban vettek volna részt ezek az emberek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek