Németországban több mint négymillió muszlim hitű ember él, akiknek nagyjából a fele rendelkezik német állampolgársággal. Az evangélikus és a katolikus egyház után a muszlimok a harmadik legnagyobb vallási csoportot képezik. Ez a kulturális kihívás egyre több problémát okoz a mindennapokban. Ezekre az államfő szerint megoldást jelenthetnek a nemrégiben elindult egyetemi karok, ahol többek között imámokat, iszlám teológusokat, szociális munkásokat, vallástanárokat képeznek. Több német politikus szerint ez lehet a válasz a gyűlölet szószólóinak, azaz azoknak a radikális iszlamista prédikátoroknak a tevékenységére, akik terrorcselekmények elkövetésére bujtogatnak. Úgy vélik, hogy a Németországban végzett imámok kellően ellensúlyozni tudják a szélsőséges nézeteket, és irányt tudnak mutatni a választott európai hazájukban sokszor gyökértelen, éppen ezért könnyen radikalizálható muzulmán fiataloknak.
A német állam integrációs politikájának részeként indították be a teológiai képzéseket a Münsteri Egyetem Iszlám Teológia Központjában (ZIT), és további három helyszínen. A programok öt éven keresztül 20 millió euró támogatást élveznek. Az oktatási minisztérium szerint akár 700 ezer diák vehet részt az iszlám teológiai képzésben, amihez 2000 oktatóra lenne szükség. Többek között ez utóbbi területen is tapasztalhatók még hiányosságok, de a ZIT elnökét, Mouhanad Khorchide professzort (képünkön) is éles kritikával illetik a muszlim szövetségek vezetői. Khorchide személye miatt a rendezvényre meghívottak közül is többen lemondták a részvételt, és a szalafisták (az iszlám keményvonalas követői, akik többek között a saría, az iszlám jogrendszer európai bevezetéséért is harcolnak) több százan tüntettek a helyszínen. Joachim Gauck látogatása végül összetűzések nélkül zajlott le.
Khorchide Az iszlám a kegyelem című könyvével fordított maga ellen számos iszlám hívőt. A konzervatívok túlságosan modernnek és idegennek tartják elképzeléseit, és távolságtartásra szólították fel a muszlimokat. Khorchide 2010 óta az iszlám vallási pedagógia professzora Münsterben. Szaúd-Arábiában nőtt fel, Bejrútban tanult, és ezt követően került Bécsbe. Itt írta meg könyvét a saríáról, amely szerint az iszlám jogrendszer a melegszívűségről szól. Munkája a hívők között nagy megosztást okozott. A muszlim szövetségek különösen Khorchide olyan kijelentéseit kritizálják, amelyek szerint az iszlám hívőknek meg kell szabadulniuk a vallásilag nem megalapozott előírásoktól és a tabuktól, amelyek az archaikus társadalmi berendezkedések szokásaiból származnak. Ehelyett az iszlámot a modern társadalmakra vonatkozóan újra kellene értelmezni. Könyvének egyik mondata különösen nagy vihart kavart: eszerint mindenki, aki a szeretetet és a könyörületességet követi, és ezt cselekedeteivel be is bizonyítja, muszlim akkor is, ha nem hisz Istenben, mert Istent nem a „hívő” vagy „hitetlen” címkék érdeklik. A Török Iszlám Vallásintézeti Unió a bevándorló háttérrel rendelkező érettségizőket a német képzések helyett inkább török egyetemekre irányítja, hogy onnan térjenek vissza később Németországba.
Joachim Gauck látogatása során kiállt Khorchide mellett: „Olyan emberekre van szükségünk, akik az iszlám sokoldalúságát bemutatják. Megőrizzük a nyugalmunkat, és nem veszünk részt hisztérikus csatározásokban” – jelentette ki. Az elnök felszólalt az „alapjogok, a történelem és a nyelv alapjain” nyugvó tiszteletteljes egymás mellett élés érdekében. Gauck elődje, Christian Wulff hasonló véleményt képvisel: szerinte „az iszlám Németországhoz tartozik”. A kairói Al-Azhar Egyetem nagysejkjének – aki a szunniták szellemi vezetője – tanácsadója is Münsterbe utazott az elnöki látogatásra. Az iszlámon belüli ellentétekkel kapcsolatban Mahmúd Azab kiemelte, hogy „az iszlámnak a német kultúra részévé kell válnia”.
A politikai támogatás ellenére az oktatás útjából még nem hárult el minden akadály: a hiányzó professzorok kinevezéséhez egy nyolc főből álló iszlám tanácsnak kellene összeülnie, ami a belső viták miatt a mai napig sem valósult meg.
2013. 12. 20. (XVII/51)
