hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Diktatúra vagy jogállam

2013. 12. 05.
Óráról órára változik a helyzet Kijevben lapzártánk idején. A Ráda, azaz az ukrán parlament nem támogatta a Vitalij Klicsko által benyújtott bizalmatlansági indítványt, emellett a tüntetők követelését Mikola Azarov miniszterelnök és Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter távozására szintén visszautasítja. A Szvoboda párt igyekszik ellehetetleníteni a kormány ülésezését, a készenléti rendőrség pedig kordonokkal zárja le a tüntetőktől a kormányzati épületeket. A tüntetők „Ukrajna Európában van” feliratú transzparensekkel demonstrálnak. Janukovics elnök mindeközben Kínától vár gazdasági segítséget az ukrán csőd elkerülésére: kedden Pekingbe utazott, hogy a pénzügyi összeomlástól megmentse az országot.

Az előzetes várakozásoknak megfelelően úgy ért véget a vilniusi Keleti Partnerség csúcstalálkozó, hogy az ukránok nem írták alá a társulási szerződést, eközben Kijevben, és a nagyobb ukrán városokban száz­ezres tömegek vonultak az utcákra a kormány ellen. Az Európai Unió egy ötvenmilliós országra nem tudta kiterjeszteni befolyási övezetét, ugyanakkor egy korrupcióval mélyen átitatott, gazdasági csőd szélén táncoló ország konszolidálásának terhétől is megkönnyebbülhet.

Angela Merkel német kancellár a hét végén Vilniusban tartott konferencia állófogadásán barátságos szemrehányással jegyezte meg Janukovics elnöknek, hogy az egyeztetéseken túl többet vártak a találkozótól, mire az ukrán államfő szintén barátságos szabadkozással közölte, hogy nagyon nehéz helyzetbe került. A színfalak mögött persze Merkel és az EU képviselői megkönnyebbülten felsóhajthattak, hogy egy olyan országgal nem tudták aláírni a társulási szerződést, melyet a görögországi állapotokat messze meghaladó gazdasági krízis és korrupció jellemez, amely a társadalom minden szintjét áthatja a politikán túl az igazságszolgáltatáson keresztül, az egészségügytől a rendfenntartásig, beleértve az oktatást is. Nem csoda tehát, hogy az úgynevezett „Jevromajdan” elnevezésű tiltakozások (Majdan Kijev egyik tere, ahonnan az EU-párti tüntetések elindultak) kormányellenes ellenzéki demonstrációvá váltak, melynek csak egyik része az európai integráció sürgetése. Sokkal inkább a függetlenség és a jogállam követelése került a megmozdulások középpontjába: az orosz függőség az autokratikus berendezkedést és korrupciót erősíti, míg az EU-s inkább a jogállamot. 

Anton Sehovcov, az ukrán szélsőjobbos mozgalom kutatója kérdésünkre elmondta: szerinte a megmozdulások már a harmadik napon, amikor a rendőrség erőszakosan lépett fel a tüntetőkkel szemben, elveszítették unió-párti jellegüket, és az ukrán értelmiség által energizált, korrupcióval szembeni demonstrációvá váltak.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!