Ki, hol, mikor, hogyan – Barack Obama szerint ezekre a „részletekre” kell választ kapni a vegyi fegyverek használatával kapcsolatosan ahhoz, hogy az Egyesült Államok eldöntse, mi legyen a következő lépés a szíriai helyzetet illetően. Az amerikai elnök erről egy sajtótájékoztatón beszélt a héten, a Fehér Házban. Bár igyekezett óvatosan fogalmazni, annyit elárult: utasította a Pentagont és más biztonsági szerveket, hogy dolgozzanak ki terveket arra az esetre, ha tényleg vegyi fegyvereket vetettek be a harcokban, és nem zárta ki a katonai beavatkozás lehetőségét sem.
Obama sokak szerint azért ennyire „elővigyázatos”, mert nem akarja elkövetni elődje, George W. Bush hibáját, aki 2003-ban háborút indított Irak felszabadítására, azzal az indokkal, hogy Szaddám Huszein tömegpusztító fegyverrel rendelkezik. Utóbb azonban kiderült, hogy nem voltak egyértelmű bizonyítékok ezzel kapcsolatban. Ha az Obama-kormányzat katonai beavatkozásra szánja el magát, elemzők szerint a szárazföldi hadművelet kizárt. Ezen kívül azonban többféle lehetőség is felmerül, például célzott légicsapások, amelyeket a Földközi-tengeren állomásozó amerikai hadihajókról lehetne indítani, illetve különleges alakulatok bevetése a vegyifegyverraktárak biztosítására. Tavaly egyébként az Egyesült Államok titokban egy százötven tagú egységet küldött Jordániába, azzal a feladattal, hogy segítsen felkészülni a jordániai hatóságoknak arra az esetre, ha Szíria elvesztené ellenőrzését a vegyifegyver-készletei fölött.
Az Egyesült Államok katonai fellépését ugyanakkor sokan azért sem tartják nagyon valószínűnek, mert az amerikai közvélemény többsége nem támogatna egy ilyen beavatkozást.
A New York Times és a CBS televízió egy közelmúltban készített közös felmérése szerint az amerikaiak hatvankét százaléka úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak nem kötelessége bármit is tenni a szíriai konfliktusban.
Eközben a Washington Post úgy értesült, hogy Obama továbbra is a tárgyalásos megoldásokban bízik, de már hajlik arra is, hogy felfegyverezze Basár Asad szíriai elnök ellenzékét, és repülési tilalmi övezetet hozzon létre Szíria felett. Az újság szerint az Obama-kormányzat igyekszik meggyőzni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy ne támogassa Asadot. Az amerikai elnök júniusban találkozik Putyinnal, valószínűleg ez előtt fog dönteni arról, hogy adjanak-e fegyvereket a szíriai lázadók kezébe.
A nemzetközi közösség válaszlépé-sének megválasztását nehezíti a rendkívül összetett szíriai konfliktus. Állítólag az amerikai kormányzat sem rendelkezik elegendő hírszerzési információval az Asad-vezetést, illetve az ellenzéki csoportokat illetően, amelyek között az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal szövetséges iszlamista szélsőségesek is megtalálhatók. Vegyifegyver-használattal a kormányerők és a lázadók is kölcsönösen vádolták már egymást. Bár az állításokat nehéz ellenőrizni, az már biztosnak tűnik, hogy néhány alkalommal valóban használtak ilyen eszközöket a közel-keleti országban. Ez viszont valószínűleg kis mennyiségben történhetett, mivel az említett incidenseknek nem estek áldozatul nagy tömegek.
Legutóbb a héten állította a lázadókról a szíriai vezetés, hogy Idlib városának közelében, egy támadás során vegyi fegyvert használtak. A Szabad Szíriai Hadsereg egyik szóvivője viszont azt nyilatkozta, hogy hatástalanítottak egy fel nem robbant vegyi fegyvert, amit a kormányerők vetettek be a városban. Márciusban Aleppónál és Damaszkusz külvárosánál merült fel ilyen eszközök bevetésének a gyanúja, korábban pedig Homsznál. Amerikai tisztviselők szerint ezek az incidensek nem feltétlenül köthetők Asadhoz, és azt sem lehet tudni, hogy baleset történt, vagy szándékosan használtak mérges gázokat. Aleppónál a Reuters hírügynökség helyszínen tartózkodó munkatársa szerint klórgázt lehetett érezni a levegőben, amely civil áldozatokat is szedett. Úgy tűnik, a klórgáz használata inkább a lázadók oldalán merülhetett fel, mivel a hadsereg ennél sokkal fejlettebb fegyverekkel rendelkezik: idegfegyvereket, például tabunt, szaringázt, VX-et gyártanak, de mustárgázt is előállítanak. Az sem mellékes tény, hogy a felkelők tavaly augusztusban elfoglaltak egy klórgyárat, ahol ivóvíz tisztítására használt klórgázt tároltak.
A szíriai kormány a március 19-ei aleppói incidenst követően az ENSZ-hez fordult, hogy vizsgálja ki a vegyi fegyver bevetését, amivel Ban Ki Mun egyet is értett. A világszervezet főtitkára később viszont azt a feltételt szabta a szíriai vezetésnek, hogy az ENSZ-szakértőket engedjék be a közel-keleti ország minden pontjára, minden objektumba, és hogy ott mindenkit kikérdezhessenek. Emiatt viszont patthelyzet alakult ki, az Aszad-rezsim ugyanis nem akar együttműködni a vizsgálócsoporttal ilyen körülmények között. A szakértők Cipruson várják, hogy beengedjék őket a közel-keleti országba, de addig is nekiláttak, hogy összegyűjtsék a vegyi fegyverek feltételezett bevetésére utaló, Szírián kívüli nyomokat és információkat.
Igaz barátok
2013. 05. 03. (XVII/18)
