Alig egy évvel ezelőtt Amerika és Oroszország Genfben már megállapodott egy béketervben Szíria számára, amit azonban a jelek szerint nem sikerült kivitelezni, ugyanis John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újabb békekonferenciát jelentett be június elejére. Ezt David Cameron brit miniszterelnök és Barack Obama is támogatja, akik elsősorban egy békés, demokratikus átmenetet szeretnének előkészíteni, lehetőleg Basár al-Asszad nélkül. Genf óta a hivatalos adatok szerint 70 ezer, a helyi jogvédők szerint 94 ezer, a legpesszimistább adatok szerint viszont akár 120 ezer halálos áldozata is lehet a harcoknak, és legalább 1,4 millió ember menekült el az országból.
A konferencia sikerét veszélyezteti az a tény, hogy nincs tárgyalópartner, akivel a gyakorlatban is megvalósuló megállapodást lehetne kötni. Amerika és Oroszország a felkelők pártján áll, viszont egyre nyilvánvalóbb, hogy az al-Kaidához is közel álló terrorszervezetek veszik át az irányítást Asszad ellenzékében. Több száz milícia képviselteti magát a felkelők között, köztük olyanok is, amelyek az Egyesült Államok listáján terrorszervezetként szerepelnek.
A felkelők és az Asszad oldalán harcolók egyelőre semmiféle megállapodásra nem hajlandók egymással.
Az Asszadot támogató Irán és a Hezbollah, illetve a felkelőket segítő Szaúd-Arábia és Katar kevés eséllyel fognak akár egymással is egy asztalhoz ülni, nemhogy Amerikával – így, ha létre is jön egy megállapodás, a háttértámogatók egyetértése nélkül nehezen valósulhatnak meg a célkitűzések.
Már a genfi megállapodásból is hiányzott az Asszad elnök sorsára vonatkozó konkrét terv – most sem világos, hogy azonnal le kellene-e mondania, ahogy a felkelők akarják, vagy átmenetileg hatalomban maradhat, amíg a békefolyamat lépései megvalósulnak. Ebben első körben Amerika és Oroszország sem képvisel közös álláspontot, Amerika ugyanis azonnal lemondatná Asszadot, míg Oroszország a hatalomban tartaná őt a megállapodás után is.
Egyelőre a két hatalom, és David Cameron is, aki a múlt héten tárgyalt Vlagyimir Putyinnal Szocsiban, abban ért egyet, hogy az erőszaknak minél előbb véget kell vetni. Egyik nagyhatalom sem nyitott a felkelők fegyverszállítmányokkal való támogatására, mindössze páncélozott járműveket és generátorokat szállítanak a térségbe. Obama hangsúlyozta a Cameron miniszterelnökkel való megbeszélése utáni sajtótájékoztatón, hogy a tárgyalásos megoldás Oroszország érdeke is. A britek időközben a területre érvényes fegyverembargó felülvizsgálatát követelik az Európai Uniótól.
Vlagyimir Putyin és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök keddi találkozójuk után közösen szólították fel a feleket az azonnali fegyverszünetre, és követelték a tárgyalások megkezdését. Az orosz elnök nyári rezidenciáján, Szocsiban rendezett találkozón arról is szó esett, hogy csak egy gyorsan kivitelezett politikai megoldással lehetne elkerülni a konfliktus továbbgyűrűzését az egész térségre.
A héten találkozóra kerül sor Barack Obama és a török miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan között is a témában, ugyanis a török határvárosban, Reyhanliban az utóbbi évek egyik legsúlyosabb merényletére került sor a hétvégén (képünkön fent), ami Ankarát akár fegyveres válaszlépésre is késztetheti, ha bizonyítást nyer a gyanújuk, hogy a robbantásért az Asszad oldalán álló fegyveres titkosszolgálat a felelős (lásd keretes írásunkat).
Szektás kannibalizmus
Jelenlét
2013. 05. 17. (XVII/20)
