hetilap

Áfa és jövedéki adó emelésére, a közszféra drasztikus zsugorítására, a nyugdíjak befagyasztására és a korhatár emelésére, illetve egy sor más, kemény megszorításra kényszerül a ciprusi kormány, ha az unió és az IMF által nyújtott hitelt úgy akarja visszafizetni tíz éven belül, hogy azzal nem növeli tovább az adósságállományát. Ahhoz, hogy ki tudják termelni a többletbevételt, és ne egy újabb hitelből fizessék vissza a pénzt, legalább évi 4 százalékos gazdasági növekedésre van szükség. Ehhez azonban nagyon kevés lesz az a pénz, ami a többszörösen megnövekvő adóteherből folyik be, ami ráadásul – mivel egyszerre érkezik minden irányból – olyan drasztikus lehet, hogy rövid távon sokkal durvább hatásai lehetnek, mint akár a görögöknél, ahol még a megszorító csomagok bevezetése után is 26 száza­lékos a munkanélküliség.
Mindezek mellett a nagybetétek megadóztatása révén a főként orosz és brit betéttulajdonosok megtakarításaiknak akár 60 százalékát is elveszíthetik. Továbbra sem oldották fel a bankokban a pénzfelvételi tilalmat, és aki elhagyja az országot, nem vihet magával többet, mint ezer euró készpénzt; átutalással pedig havonta legfeljebb ötezer eurót küldhet más országba. A vállalkozások pénzforgalmát is korlátozták, ők napi ötezer euróig utalhatnak át pénzt a szállítóknak vagy hitelezőiknek. Az ennél magasabb összegű tranzakciókat egy külön bizottság hagyja jóvá, egyenként.
A ciprusi államfő a diktátum miatt a nemzetközi szervezeteket bírálta. Nikosz Anasztasziadisz szerint az ország egy globális kísérlet alanyává vált, mert Görögország esetében a tízszer nagyobb mentőcsomag mellé sem szabtak olyan drasztikus feltételeket, mint a bankbetétek részleges elkobzása.
„Támogatást és megértést vártunk a partnereinktől, ehelyett szétverték a pénzügyi rendszerünket, és olyan súlyos intézkedéseket kényszerítettek ránk, amelyek további válságba, munkanélküliségbe és szegénységbe taszítják országunkat” – fakadt ki Jannakisz Omiru, a nicosiai parlament elnöke is.
Kérdés, hogy a ciprusi „padlássöprés” milyen reakciókat vált ki az eurózóna többi államában. A legnagyobb adóssággal terhelt országokban attól tartanak, hogy a jövőben általánossá válhat a fizetésképtelen bankoknak a betétesek pénzéből történő konszolidálása. Ez elsősorban Spanyolországot és Olaszországot érintheti, de figyelmeztetések hangzottak el Szlovákiával és Szlovéniával kapcsolatban is. A válság ellenére nem csökkent az euró bevezetése iránt érdeklődő országok száma, Lengyelország, Románia és Lettország a közös valuta mielőbbi bevezetésére készül.
Az offshore üzlet visszaesését Cipruson minden más szektor is meg fogja érezni: a szolgáltatások ugyanis zömmel ennek a keresletnek a kielégítésére specializálódtak, így a turiz­mus is, amely a sziget kedvező adottságai mellett a luxusigényekkel rendelkező nagybefektetők kiszolgálásából is profitált. Ennek viszont most búcsút inthetnek a szállodák és az étteremtulajdonosok is. Nagy kérdés, hogy mi lesz az a húzóágazat, amely a költségvetési megtakarítások mellett majd produkálja a 4 százalékos növekedést. Nikosz Anasztasziadisz államfő tervei szerint adókedvezményekkel támogatnák a kaszinók működését, illetve legálissá tennék működtetésüket az ország déli részén.

Orosz kivonulás

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek