hetilap

70 ország külügyminiszterei gyűltek össze Marrakesben, hogy az Asszad utáni Szíria sorsáról tárgyaljanak. Az ellenzéki Nemzeti Koalíciót Moaz al-Hatib, a damaszkuszi Ommajad mecset volt szunnita imámja vezeti, aki kijelentette, hogy a nagyhatalmak – különösen Oroszország – lesznek a felelősek azért, ha Basár Asszad vegyi fegyvereket vetne be az ellenzékkel szemben. A Szíria Barátai elnevezésű konferencián várhatóan nyilatkozatban fogadják el a Nemzeti Koalíciót a szíriai nép hivatalos képviselőjeként. Az elismerés legfőbb akadályát eddig az jelentette, hogy a lázadók között több terrorizmussal gyanúsított szervezet és dzsihádista csoport harcol. A zavaros helyzet miatt a nyugati nagyhatalmak óvatosak voltak a támogatással, nehogy megismétlődjön az afganisztáni csapda, amikor a szovjetek ellen harcoló mudzsahedek nyugati katonai és anyagi segítséget kaptak, majd az al-Kaidának és a tálib rezsimnek lettek a legfontosabb támaszai.
Obama bejelentésével párhuzamosan a washingtoni külügyminisztérium bejelentette, hogy az egyik al-kaidás kapcsolatokkal rendelkező lázadó szervezetet tiltólistára helyezi, függetlenül attól, hogy ők is Asszad ellen harcolnak. A szankció az al-Nuszra csoport szélsőségeseit érinti, akik a 21 hónapos felkelés során az egyik legütőképesebb katonai egységnek bizonyultak. Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő figyelmeztette a most legitimnek elismert szíriai ellenzéki erőket, hogy „ne működjenek együtt olyan külföldi csoportokkal, akik a saját céljaikra akarják eltéríteni a szíriai nép által elkezdett felkelést. Ők egészen más jövőt képzelnek el Szíria számára, amely nem a demokratikus, hanem az al-Kaida által meghatározott alapelvekre és értékekre épülne”.
Az al-Nuszra vállalta a felelősséget a Damaszkuszban és más szíriai városokban történt öngyilkos merényletekért, amelyekben több mint száz ember halt meg. A washingtoni pénzügyminisztérium két további dzsihádista csoportot is tiltólistára helyezett, amelyek viszont az Asszad-rezsim oldalán harcolnak. Az al-Sabi és a Sabiba elnevezésű milíciák számos kegyetlen mészárlást hajtottak végre civil lakosok ellen. Volt, hogy egész falvakat irtottak ki, miközben a damaszkuszi kormány a lázadók között harcoló terroristákra mutogatott. Ezek a frontvonal két oldalán egyaránt megtalálható szélsőséges erők a felelősek az eddig több mint 40 ezer ember halálát okozó konfliktus áldozatainak jelentős részéért.
A szíriai ellenzék körül formálódó nemzetközi támogatás nehéz feladványt jelent Moszkva számára. Oroszország évtizedek óta támogatja Basár Asszadot, ezért nem könnyű számára a radikális szakítás. Putyin ráadásul gyanakodva figyeli azt, hogy újra nyugati vezetésű koalíció készül beavatkozni egy közel-keleti ország ügyeibe. Grigorij Mirszki, az orosz kormány külpolitikai háttérintézményének számító Világgazdasági és Nemzetközi Kapcsolatok Kutatóintézetének szakértője szerint Moszkva valószínűleg az utolsó pillanatig kiáll Asszad mellett, annak ellenére, hogy reménytelennek látják a helyzetét. „A bukást megpróbálják majd a nyugati és arab országok, valamint Törökország túlerejének betudni” – véli Mirszki, aki szerint Oroszország befolyása a Közel-Keleten nagyon meggyengült. Asszad bukása egyben az utolsó földközi-tengeri orosz flottabázis elvesztését is jelentené, ami Moszkva kiszorulását okozná a déli tengerekről.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek