A november 18-ai választás kétfejű hidrává tette a pártot, amelynek egyik feje a választáson mindössze 98 szavazattal győztes Jean-François Copé, aki jelen pillanatban a párt elnöke, a másik fej pedig François Fillon, aki kedden egy közel hetven főből álló parlamenti frakciót hozott létre hozzá lojális képviselők támogatásával. Fillon és barátai a parlament épületétől nem messze álló múzeumban gyűltek össze, hogy bejelentsék a Rassemblement UMP-frakció megalakítását, amely független a friss pártelnök barátja, Christian Jacob által irányított UMP-frakciótól. Ezzel a lépéssel a párt és gyakorlatilag a jobboldal vezető ereje kettészakadni látszik, nem először a közelmúlt történelmében.
A gaullista párt számos szakadáson és testvérharcon esett át az elmúlt három évtizedben. Az elsőre a hetvenes évek végén került sor, amikor Jacques Chirac a hivatalban lévő jobboldali Valéry Giscard d’Estaing elnökkel szemben létrehozta az RPR-t, sikeresen osztva meg a jobboldali szavazatokat; ennek lett a nyertese a tizennégy éven keresztül regnáló François Mitterand. Saját puccsát követően Chirac ellen is több puccskísérlet irányult: 1995-ben régi „harcostársa” Edouard Balladur, a népszerű miniszterelnök indult vele szemben az elnökválasztáson, amit végül Chirac megnyert, de a Balladur-ügy sokáig kísértett a jobboldalon. Balladur támogatása például Nicolas Sarkozy miniszteri székébe került, és sokáig volt karanténban a jobboldalon. Sarkozy végül átalakította az RPR-t, és létrehozta a Chirac 2002-es választási győzelmét szolgáló UMP-t, ennek elnökeként azonban már sikeresen hiúsította meg Chirac tervét, amely Dominique de Villepine miniszterelnöknek adta volna tovább az elnöki stafétát.
A jelen helyzetben is inkább két ambiciózus politikus és lehetséges elnök vetélkedésének vagyunk a szemtanúi, mint eszmék vagy elvek összecsapásának. Bár sokak szerint Jean-François Copé túl messze ment a radikális stílussal és a Le Pen-féle párthoz hasonló üzenetek megfogalmazásával, az is világos, hogy a centrista hangnemet is sikerül majd megütnie, ha erre lesz szükség. A választáshoz azonban szemmel láthatóan jól jött a radikális fogalmazás, bár még így sem sikerült egyértelműen maga mellé állítania a pártot. Az első számolások szerint ugyanis csak szűk többséggel, mintegy 98 szavazattal nyert, múlt szerdán viszont kiderült, hogy „elveszett” 1300 szavazat. Ezek újraszámolása után már Fillon lett (volna) a győztes, 26 szavazattal. François Fillon ezt követően kijelentette, hogy már nem akar pártelnök lenni, de Copé elnöki pozícióját sem tekinti legitimnek. Ezzel szakadásközeli állapotba került a párt. A hétvégén a két oldal Alain Juppéhez fordult közvetítésért – aki Chirac egykori miniszterelnöke, Sarkozy külügyminisztere, Bordeaux jelenlegi polgármestere –, de ez nem volt sikeres. Ezt követően Nicolas Sarkozy hívatta magához a háborúban álló feleket.
2012. 11. 30. (XVI/48)
