Tovább sütkérezhet a dicsőségben az immár harmadik alkalommal újraválasztott venezuelai elnök. A „szegények patrónusa” nyolcvanegy százalékos részvétel mellett a szavazatok több mint ötvennégy százalékát szerezte meg.
A várakozásoknak megfelelően a küzdelem nagyon szoros volt: Chávez kihívója, Henrique Capriles mindössze tizenöt százalékkal maradt alul a küzdelemben. Ilyen erős ellenzéke még nem volt az 1998 óta regnáló szocialista forradalmárnak, aki, ha egészsége engedi, egészen 2019-ig bizonyíthat.
A népvezér politikájában nem sok változás várható. Tovább kívánja építeni a huszonegyedik századi globális, demokratikus szocializmust, korábbi nyilatkozataiban pedig kifejtette, hogy méginkább el szeretne távolodni az Egyesült Államoktól. Nemzetközi elemzők szerint ez azért aggályos, mert az elmúlt években Chávez nagyon szoros kapcsolatot ápolt Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel, kilenc alkalommal látogatva el Iránba, ahol a két, hatalmas olajkinccsel rendelkező ország között több mint kétszázhetven megállapodás született.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2012. 10. 12. (XVI/41)
