hetilap

Andrius Kubilius 2008-ban került hatalomra a balti országban, amely az addigi – jobbára olcsó skandináv banki hiteleken alapuló – gazdasági fellendülést követően recesszióba süllyedt. A kormány a költségvetési fegyelem megőrzése érdekében, a választókat magára haragítva a nyugdíjak és bérek csökkentése mellett döntött. A gazdasági visszaesés kezdetben elérte a 15 százalékot, és megugrott a munkanélküliség, ezért sok fiatal külföldre ment munkát keresni. A kormány szigorú gazdálkodásának köszönhetően azonban az államháztartás hiányát sikerült kordában tartani, és tavaly már az unió egyik legmagasabb növekedését, 5,8 százalékot sikerült produkálni, amivel mind az EU, mind az IMF illetékeseinek elismerését kivívták. A litván szavazók azonban mindezeket az eredményeket saját bőrükön még nem érzik, ezért olyan pártokra szavaztak, amelyek a költségvetési fegyelem enyhítését ígérték.
A választások első fordulója után a Munkáspárt vezet 26 százalékkal, mögötte a szociáldemokraták 19 százalékon, harmadik helyen pedig az eddigi kormányzó párt, a kereszténydemokraták végeztek. A számok azonban nem véglegesek, hiszen a litván választási rendszerben a listás szavazatokkal a mandátumok felét szerezhetik meg a képviselők, míg a másik felét az egyéni voksok adják, amelyeknek a végleges elosztásáról csak két héttel az első forduló után döntenek a választópolgárok.
Persze azon túl, hogy az eddigi ellenzék meglovagolta a kormány népszerűtlen intézkedései miatti elégedetlenséget, baloldali programot is kínált a választóknak: minimálbér-emelést, a jómódúak magasabb adóztatását, továbbá az eurózónához való csatlakozás elhalasztását egy évvel, ami mozgásteret hagy a leendő kormány számára, hogy magasabb költségvetési hiánnyal tervezze a 2014-es büdzsét. Ezenkívül a volt szovjet tagállam baloldali pártjai elkötelezettjei a gazdasági viszony elmélyítésének Oroszországgal, amely egyébként eddig is a legfontosabb kereskedelmi partnere volt Litvániának. Oroszországtól erősen függ az ország energiaellátása – nem valószínű, hogy ez a helyzet a közeljövőben megváltozna, mivel a választásokkal egy időben referendumot tartottak egy megépítendő atomreaktorral kapcsolatban is – ennek eredménye szerint a litvánok kétharmada nem támogatja új erőmű létesítését az országban.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek