A cseh parlament alsóháza júliusban elfogadta azt a törvényt, amely alapján a katolikus egyház és tizenhat más, főként protestáns felekezet kaphat vissza olyan ingatlanokat, amelyeket a kommunista rezsim államosított 1948-tól kezdődően.
A szóban forgó ingatlanok az egyházak elkobzott vagyonának 56 százalékát teszik ki, az értékük körülbelül 75 milliárd korona (833 milliárd forint), a fennmaradó részért pedig a cseh kormány kötelezné magát, hogy 2030-ig még 59 milliárd korona (655 milliárd forint) pénzbeli juttatást fizet a felekezeteknek. A különbség a nálunk életben lévő kárpótlással szemben az, hogy az állam ezek után fokozatosan megszünteti az egyházak folyó kiadásainak finanszírozását.
Azonban a cseh Szociáldemokrata Párt, amely a szenátusban és a parlament felsőházában jelentős befolyással rendelkezik, kampányt indított a kárpótlási megállapodás ellen, és nagyon valószínű, hogy a szenátus és a felsőház nem fogadja majd el a törvényt, ami így visszakerül az alsóház elé. A szociáldemokraták kampányára az egyházak felháborodással reagáltak, és együttes közleményt adtak ki, amelyben a kampányt a Harmadik Birodalom antiszemita és egyházellenes plakátjaihoz hasonlították, amelyeket „később vörösre festettek a cseh kommunista ideológusok".
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Nők a pünkösdi mozgalomban
Növekvő szerepvállalás és alakuló trendek az Egyházban »