hetilap

A konfliktus újabb véres szakaszában súlyos csapás érte a kormány­erőket, a legbelsőbb körre vigyázó testőrök egyike öngyilkos merényletben megölte Daúd Radzsha hadügyminisztert és helyettesét. Radzsha csak egy éve volt ezen a poszton, ezt megelőzően ő volt a szír hadsereg vezérkari főnöke. A hadügyminiszter vallását tekintve ortodox keresztény volt, ami ritkaságnak számít az alavita vallású vezetésben. A hadügyminiszternek és helyettesének halála érzékeny veszteséget jelent az Asszad-rezsimnek, amikor naponta disszidálnak a tábornokok az országból; eddig mintegy húsz tábornok menekült külföldre.
A szíriai fővárosban három napja zajlanak a harcok. A BBC-nek nyilatkozó civilek szerint a városba vezető utakat szerdán lezárták, az al-Kabun kerületbe bevonultak a tankok, amelyek minden mozgó és nem mozgó célpontra – emberekre, lakóházakra is – lőnek. A lakosság igyekszik elmenekülni.
Kedden a város központi területeit is elérték a harcok, a kormányépületek közeléből is tüzeket jelentettek. A felkelők és a hivatalos média jelentései ugyanazokról az eseményekről gyakran ellentmondanak egymásnak. A helyzetet a nyugati tudósítók is nehezen tudják tisztázni, mivel munkájukat szigorúan korlátozott körülmények között végzik.
Eközben egyre több katona, katonai vezető és politikus fordít hátat Bassár el-Asszad szír elnöknek, aki Nawaf Fares, a napokban az ellenzékhez csatlakozott volt iraki nagykövet szerint sarokba szorított „sebzett farkas”.
A magas rangú politikus szerint Asszad gyilkolja saját népét, ezért a nagykövet felszólította a kormánypárti vezetőket, hogy ők is csatlakozzanak az ellenzékhez. Állítása szerint az Asszad-rezsim az al-Kaidával karöltve hajtotta végre a bombázásokat az országban, sőt Homsz városában részlegesen vegyi fegyvereket is bevetettek. A fokozódó szíriai harcokkal és az erőszak terjedésével egy időben a Nemzetközi Vöröskereszt lényegében polgárháborúnak minősítette a Szíriában zajló eseményeket. Mivel a szíriai válságot „nem nemzetközi fegyveres konfliktus” meghatározással minősítették, így hivatalosan is érvényes a genfi egyezmény a szír harcok esetében. Sean Maguire, a Nemzetközi Vöröskereszt szóvivője elmondta: ennek alapján a jövőben elméletileg lehetőség nyílik a háborús bűnösök felelősségre vonására is.
A Vöröskereszt mind a kormánypárti, mind az ellenzéki erőket figyelmeztette, hogy a fegyveres konfliktusok során a nemzetközi humanitárius törvény alapján kell eljárniuk, a sérülteket diszkrimináció nélkül kell ellátni, valamint a civilek védelméről is gondoskodniuk kell. Ezzel szemben az ellenzéki megfigyelőcsoportok állítása szerint a rezsim katonái helikopterekről és tankokról gyilkolják a civil lakosságot.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa továbbra is igyekszik rávenni Oroszországot és Kínát a szigorúbb szankciók bevezetésére. Hillary Clinton, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere a BBC-nek adott nyilatkozatában kifejezte reményét, hogy Oroszország meggyőzhető a szankciók bevezetésének szükségességéről abban az esetben, ha Damaszkusz nem tartja magát Kofi Annan béketervéhez. Mint mondta, a Damaszkuszban fokozódó összecsapások azt mutatják, hogy az Asszad-rezsim bukása csak „idő kérdése”.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek