Kibertámadás ért több iráni ipari létesítményt, köztük a buseri atomreaktort is a közelmúltban. Az iráni hivatalos szervek szombaton jelentették be, hogy több létesítményüket is megfertőzte a Stuxnet nevű vírus. Három nappal később már azt is elismerték, hogy a buseri atomerőmű indulása két hónapot késik, és legkorábban januárban állhat üzembe. A hivatalos iráni magyarázat szerint „a rendkívüli hőség és biztonsági óvintézkedések" okozták a késést.
Irán Izraelt és az Egyesült Államokat sejti a támadás mögött, szakértői szerint ugyanis egyszerű hackerek nem rendelkeznek azokkal a technikai információkkal, amelyek egy ilyen kifinomult vírus megalkotásához szükségesek. Tény, hogy a Stuxnet nem egyszerű kóbor vírus, alkotói célirányosan tervezték meg, olyan információk birtokában, amelyek mögött valóban elképzelhetőek a titkosszolgálati értesülések.
Több amerikai újság is felvetette az elmúlt napokban, hogy miközben a felszínen csak a fenyegetésnél tartanak, az Egyesült Államok valójában már elindította a háborút Irán és az iráni atomlétesítmények ellen, méghozzá a kibertérben. A feltevés azt követően kapott realitást, hogy kiderült: iráni számítógépek tízezreit fertőzte meg a Stuxnet nevű kártevő, köztük a buseri atomerőműben használt gépeket, illetve az alkalmazottak asztali gépeit, laptopjait.
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Nők a pünkösdi mozgalomban
Növekvő szerepvállalás és alakuló trendek az Egyházban »