hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A csapos visszaszól
Újabb gázháború Moszkva és Minszk között

2010. 06. 26.
Oroszország jelentősen csökkentette a Fehéroroszországnak szállított földgáz mennyiségét. Az európai ellátást is érintő orosz–fehérorosz gázháború tétje végső soron Lukasenko elnök politikai túlélése. Lapzártánkkor Fehéroroszország közölte: kifizették a Gazprommal szemben fennálló 187 millió dolláros adósságukat. Ezzel azonban a vita még nem zárult le.

Hétfőn a Gazprom 15, szerdán pedig már a szerződésben lekötött mennyiségnél 60 százalékkal kevesebb földgázt továbbított csak Fehéroroszországnak. Ennek a közvetlen kiváltó oka az, hogy Belarusz még a rendkívül kedvező, a világpiacinál sokkal alacsonyabb árat sem hajlandó megfizetni a Gazpromnak.
Noha a kétoldalú megállapodás értelmében Fehéroroszország ezer köbméterenként az első negyedévben 169, a másodikban pedig 184 dollárt köteles Moszkvába átutalni, Minszk változatlanul csak a tavalyi, 150 dolláros árat ismeri el, és aszerint fizet. Emiatt adóssága immár megközelíti a 200 millió dollárt, ami az év végére akár a félmilliárdot is elérheti. Fehérorosz részről azzal zsarolnak vissza, hogy a Gazprom nagyjából ugyanennyivel tartozik nekik az energiahordozó Nyugat-Európába irányuló tranzitjáért.
Lukasenko elnök ezért kedden elrendelte ennek a tranzitnak a leállítását mindaddig, amíg Oroszország nem törleszti adósságát. Ez azonban gyöngén alátámasztott zsarolás, mivel ha nem születik gyors megállapodás, e tranzit nagy része Ukrajnán keresztül is megvalósítható. (Itt elsősorban a Németországba irányuló orosz gázszállításról van szó; Magyarországot és a balkáni országokat a mostani viszály semmilyen formában nem veszélyezteti. A tranzitszállítások esetleges leállítása legfeljebb csak Litvániát, kisebb részben Lengyelországot hozhatja nehéz helyzetbe.) Valószínűsíthető azonban, hogy a vita a közeljövőben kompromisszummal zárul, és az orosz–fehérorosz gázvita egy időre ismét lekerül a napirendről.

Putyinibb Putyinnál

A kilencvenes évek közepétől Belarusz volt az a szovjet utódállam, amely leginkább hajlott az Oroszországgal való szoros együttműködésre, magyarán szólva: leginkább belesimult a moszkvai vezetés által óhajtott orosz érdekszférába. Az 1994-ben törvényesen az elnöki székbe került, ám diktatórikus hatalmát azóta illegitim eszközökkel többször is meghosszabbító Alekszandr Lukasenko belpolitikája, ideológiája erősen emlékeztet a moszkvai modellre. Sőt, ami a ténylegesen többpárti parlamentarizmus, a demokrácia hiányát, a gazdaság kulcsszektorainak állami irányítását illeti, még „putyinibb a putyininál”. Ugyanakkor szinte teljesen hiányzik belőle a többi szovjet utódállamot jellemző nacionalizmus, mi több, minden- fajta nemzeti töltet: jellemző, hogy az államfő jóformán nem beszéli az államnyelvet, és még hivatalos ünnepi alkalmakkor is oroszul szól népéhez.
Mindezt, valamint a belarusz gazdasághoz való hozzáférésének lehetőségét mérlegelve és értékelve Moszkva jóval a világpiaci ár alatt szállította Minszknek a földgázt és a kőolajat (az utóbbi egy részét aztán a fehéroroszok világpiaci áron reexportálják), továbbra is átvette az – enyhén szólva – nem egészen korszerű belarusz iparcikkeket, felvevőpiaca a fehérorosz mezőgazdasági termékeknek. Alapvetően e tényezőknek köszönhetően nem omlott össze a belarusz gazdaság, viszonylag elviselhető maradt a munkanélküliség szintje és általában az életszínvonal.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!