Fidel Castro 1959-ben hívta fel magára a világ figyelmét azzal, hogy gerillái
élén elűzte a jobboldali kubai diktátort, Fulgencio Batistát. Cast-ro politikai,
szociális és gazdasági forradalmat hirdetett, amellyel a karib-szigeteki ország
harmadik világbeli hatalommá vált. Létrehozta a nyugati félteke első kommunista
kormányát, melyben barátja, Ernesto Che Guevara is segédkezett. Castro több
évtizeden át szoros kapcsolatokat ápolt Moszkvával. A hidegháború mélypontja
volt a kubai rakétaválság, amikor kis híján atomháború tört ki, miután
Washington tudomására jutott: Moszkva titokban szovjet nukleáris rakétákat akar
Kubába telepíteni.
Az 1980-as években Kubában viszonylagos jólét alakult ki, mely nagyrészt a
szovjet blokkal kötött gazdasági megállapodásoknak volt köszönhető. 1989 után
azonban a helyzet megváltozott. Mihail Gorbacsov szovjet vezető rá akarta venni
Castrót, hogy nyisson a piacgazdaság felé, ám ő ragaszkodott a régi kommunista
diktatúrához, és hallani sem akart a reformokról. A kubai gazdaság ezt követően
hanyatlani kezdett. A keleti blokkbeli kereskedelmi partnerek megszűntek, az
Egyesült Államok viszont folytatta az embargót. Castro az utóbbi években
Latin-Amerikában talált szövetségesekre, Hugo Chávez venezuelai elnök, Evo
Morales bolíviai vezető és az argentin futballsztár, Maradona személyében.
Castro egészségügyi problémái 2001 júniusában kezdődtek: egy alkalommal 70 ezer
ember előtt tartott kétórás beszéde alatt váratlanul roszszul lett. 42 év alatt
ez volt az első eset, hogy beszédét nem tudta végigmondani.
A kubai vezér egészsége 2004 októberében került újra napirendre, miután Castro
egy rendezvényen a kamerák előtt elesett, és eltörte a térdét. 2006 januárjában
gyomor- és bélműtétet hajtottak végre rajta, hatalmát ekkor öccsére, Raulra
ruházta át. Fidel Castro 9 amerikai elnököt élt túl, és azt állította magáról,
hogy fél évszázados uralma alatt 600 ellene tervezett gyilkossági kísérletet
úszott meg.
2008. 02. 22. (XII/8)
