Muzulmánok Birminghamben Fotó: AP
Az al-Kaida „aktivitását” támasztja alá az is, hogy a legutóbb Londonban és
Glasgow-ban meghiúsított merénylet elkövetői közül némelyek az Irakban működő
al-Kaidával álltak kapcsolatban. Brit illetékesek bizonyítékok alapján
megállapították, hogy több gyanúsított a támadást megelőző hónapokban e-mailen
és telefonon is érintkezett az Irakban tevékenykedő terrorista vezérekkel. Az
iraki csoportot egyébként egy titokzatos egyiptomi, Abu Ajjub al-Masri vezeti,
aki Zarkavi halála után vette át az irányítást. A mostani merénylettel állítólag
Tony Blairnek akartak „megfizetni” az iraki háborúban játszott szerepéért.
Az MI5 titkosszolgálat volt főigazgatója, Eliza Manningham-Buller beszámolója
szerint Nagy-Britanniában körülbelül kétszáz terrorhálózat tevékenykedik,
amelyekben ezerhétszáz terrorista készül arra, hogy egyidejűleg akár harminc
támadást hajtsanak végre. A volt kémfőnök ezenkívül felhívta a figyelmet a
vegyi, illetve biológiai fegyverekkel elkövetett terrorakciók növekvő
veszélyeire is. Véleménye szerint aggasztó a muszlim tizenévesek
radikalizálódása és aktív szerepvállalása merényletek elkövetésében, és úgy
véli, a rendőrségnek muszlim informátorok titkos hálózatát kellene létrehoznia.
A terroristák felkutatása a muszlim közösségben valószínűleg társadalmi
feszültségeket fog eredményezni, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy mindez ne
tántorítsa el a rendőrséget és a biztonsági szolgálatokat a hírszerzéstől, mely
elengedhetetlenül fontos a terrorveszély elhárításához. Manningham-Buller
értesülései szerint jelenleg negyven terrorizmussal kapcsolatos eljárásban több
mint száz gyanúsítottat, köztük nyolc brit rendőrtisztet és több civil
alkalmazottat vádolnak azzal, hogy kapcsolatban állnak az al-Kaidával.
Nagy-Britanniában úgy vélik, az iszlámista terroristák elleni harc akár tizenöt
évet is igénybe vehet. Az újonnan kinevezett biztonsági miniszter, Sir Alan West
admirális arra szólította fel a briteket, hogy egy kicsit rugaszkodjanak el
„brit sajátosságuktól”, vagyis jelentsék bárkiről, ha valami gyanúsat észlelnek,
mert így megelőzhető, hogy ártatlan emberek életét oltsák ki. Legsürgetőbb
feladatának a fiatal muszlimok radikalizálódásának kezelését tekinti, ugyanakkor
azt is kijelentette, hogy mindenütt a politikai konszenzusra törekszik. Emellett
hadat indított a „terror elleni háború” kifejezés ellen is, amelyet egyébként
Tony Blair előző miniszterelnök távozása után száműztek a hivatalos brit
politikai szóhasználatból. A miniszter nem tartja szerencsésnek azt sem, hogy a
merényletek kapcsán a „muszlim közösség” felelősségét emlegették.
A hírszerzés és a nyomozások hosszú és kemény munkája kifizetődőnek bizonyult az
elmúlt években az Egye-sült Államokban és Európában is. A szeptember 11-ei
események óta több tucat jelentős támadást sikerült meghiúsítani, melyek közül
több felülmúlta volna az Amerika elleni támadásokat. Európában több száz
terroristagyanús személyt tartóztattak le, akik közül sokan teljes jogú európai
állampolgárok. Egyes szakértők szerint az idő előrehaladtával a veszély
erősödik, mivel elszórtan és kiszámíthatatlanul jelentkező nemzetközi
fenyegetettségről van szó. Az amerikai ABC televízió Frontline című műsorában
egy biztonsági elemző franchise szisztémához hasonlította a terrorhálózat
tevékenységét. A helyi csoportok kapcsolatban állnak külföldi tervezőkkel,
akiktől a főbb utasításokat kapják, az akciók pontos idejét, részleteit azonban
már ők határozzák meg. A felderítést nehezíti, hogy a hálózatban a kapcsolódási
pontok nem egyértelműek, és az eltérő jogrendszerekből adódóan a beszerzett
bizonyítékok nehezen egyesíthetők. Így a terrorizmussal gyanúsítottakat gyakran
szabadon kell engedni, mint például az egyiptomi Ahmed Rabeit, akit az olasz
rendőrség Milánóban lehallgatott, amint európai célpontok elleni öngyilkos
merényletekhez toborzott fiatalokat. Rabei azonban elutazott Olaszországból,
mielőtt letartóztatták volna, így a begyűjtött bizonyítékokat már nem lehet
felhasználni ellene.
2007. 07. 12. (XI/28)
