hetilap

Recep Tayyip Erdogan szónokol Musztafa Kemal Atatürk posztere előtt

Fotók: AP

Az ankarai alkotmánybíróság 9:2 arányban formai hibára hivatkozva
érvénytelenítette az elnökválasztásra irányuló pénteki szavazást, mivel az
ellenzéki képviselők távolmaradása miatt nem volt meg az érvényességhez
szükséges kétharmados többség. Az egyetlen elnökjelölt, Abdullah Gül eddigi
külügyminiszter (kis képünkön) – és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök szoros
szövetségese – azonban ennek ellenére folytatni kívánta a háromfordulós
eljárást, ami miatt a legjelentősebb világi párt alkotta ellenzék az
alkotmánybíróság elé vitte az ügyet, kérve a szavazás érvénytelenítését.

Az ellenzék valódi célja azonban az volt, hogy megakadályozza Gül elnöki
kinevezését. A szekuláris ellenzék ugyanis attól tart, hogy Gül esetleges
kinevezésével az elnöki pozíció, a kormány és a parlament is az AKP ellenőrzése
alá kerülne, és így már nem lenne akadálya annak, hogy iszlamista fordulat
következzen be az országban. Gül lenne ugyanis az első olyan török elnök, akinek
felesége és lánya fejkendőt visel. A vallási fordulattól való félelmükben az
elmúlt hetekben több százezren tüntettek a kormány jelöltje ellen, főleg nők,
akik eddigi nyugati életvitelüket, megszerzett szabadságjogaikat és gazdasági
érvényesülésüket féltik.

Az alkotmánybíróság döntése azért is tekinthető sokkal inkább politikai, mint
jogi jellegűnek, mert a múltban már több elnököt választott meg a török
parlament a Gülénél sokkal kisebb támogatottság mellett. A bíróság döntése így
inkább értelmezhető a világi politikai elit érdekeinek védelmezéseként
Erdogannal és a feltörekvő vallási rétegekkel szemben. Annál is inkább, mert a
világi értékek legfőbb védelmezőjeként fellépő hadsereg erős politikai
befolyással rendelkezik Törökországban, többek között a bírói testületben is
(lásd keretes írásunkat).

Ez alkalommal is éles hangú felszólításában figyelmeztette a jelenlegi kormányt,
hogy kész beavatkozni az eseményekbe, amennyiben Erdogan túlontúl elszakadna a
köztársaság „gerincét” képező sze-kuláris politikától. Erdogan és Gül ugyanis
korábban egy iszlamista mozgalomhoz tartoztak, amelyet – a hadsereg nyomására –
1998-ban betiltottak, Erdogan pedig korábban már több hónapot töltött börtönben,
miután az ügyészség úgy ítélte, hogy az általa idézett iszlamista vers vallási
gyűlöletre buzdító jellegű volt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek