hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Nőhiány Ázsiában
Magányos férfigenerációk, megölt lánygyermekek

2007. 03. 14.
India középső részén 390 magzat és újszülött maradványait találták meg egy kórház hátsó udvarában elásva. Az országban az elmúlt húsz év alatt közel 10 millió leánygyermeket öltek meg, de a helyzet nem jobb az egygyermekes modellt erőltető Kínában sem. A nemek közti arányok felborulása a bűnözés és a szegénység terjedése mellett azt is eredményezheti, hogy Ázsia egyes régióiban a homoszexualitás lesz a meghatározó kapcsolati forma.



Házassági fesztivál az indiai Madja-Prades államban. Vőlegények többségben

Fotó: AP

Amikor húsz évvel ezelőtt Ázsiában bevezették az ultrahangos vizsgálógépet,
valószínűleg senki nem gondolta, hogy a találmány egyfajta néma holokauszt
elősegítője lesz majd. A fiúgyermekeket preferáló kultúrákban ezt követően
ugyanis milliószámra vetették el a szülők a leánygyermekeket. Ennek
eredményeképpen mára felborult a férfi-nő arány a kontinensen, ami demográfusok
szerint egyelőre kiszámíthatatlan következményekkel járhat.

A problémára Amartya Sen, Nobel-díjas indiai közgazdász az elsők között hívta
fel a figyelmet, még 1990-ben. Sen úgy becsülte, hozzávetőlegesen 100 millióval
lesz kevesebb nő Ázsiában, mint férfi. Míg más kontinenseken, például Európában
és Észak-Amerikában a hölgyek 3-4 százalékkal többen vannak, mint a férfiak,
addig Ázsiában ez az arány fordított, illetve még annál is rosszabb. Kínában
például egyes térségekben százhúsz fiúgyermekre mindössze száz leánygyermek jut,
de nem jobb a helyzet Tajvanon, Szingapúrban, Dél-Koreában és Bangladesben sem.
India egyes régióiban ezer fiúra kilencszáz lány jut, de van, ahol ötszáznál is
kevesebb.

Bár Kínában és Indiában egy idő után megtiltották az orvosoknak, hogy közöljék a
szülőkkel a gyermek nemét, némi kenőpénz segítségével a szülőknek sikerült
kijátszaniuk a szabályokat. Kínában az ultrahangos vizsgálatok feketepiaca is
kialakult: a „szakértők” teherautók platóján vagy otthonukban fogadják a
kíváncsi szülőket. Egy közelmúltban közzétett tanulmány szerint Indiában ma is
évente legalább 500 ezer leánygyermeket abortálnak, és a tendencia Kínában is
folytatódik.

2004-ben Hu Csintao kínai elnök állítólag felkért 250 demográfust, hogy
állapítsák meg: nem kellene-e felülvizsgálni az ország egygyermekes politikáját,
ami a leánycsecsemők abortálását ösztönzi. A számadatok szerint ugyanis a
nőhiány következtében 2020-ra közel 40 millió férfi marad házastárs nélkül. A
kínai kormány attól tart, hogy mindez társadalmi és politikai instabilitáshoz
vezet majd.

Az egyes térségekben sajátos módszerekkel próbálják orvosolni a problémát.
Kínában ma már adják-veszik a leánycsecsemőket: a legszegényebb családok már
akár 8 dollárért továbbadnak a nem kívánt – de legalább világra hozott –
bébiken. Őket többnyire a fiúgyermekes családok veszik meg: így próbálják
bebiztosítani a jövőbeli menyasszonyt. Az idősebb leányokat pedig gyakran
elrabolják, és az ország egy távolabbi részén házasságra kényszerítik. A nemek
közötti arányokat tovább rontja, hogy a külföldi örökbefogadók is a
leánygyermekeket preferálják. Indiában egyes térségekben a családok speciális
csererendszert dolgoztak ki: leánygyermeket csak akkor adnak férjhez, ha a
vőlegény családja tud menyasszonyt prezentálni arája öccse vagy bátyja számára.

A térség gazdasági nehézségei, az urbanizáció, az iparosodás, a drogkereskedelem
és a környezet drámai pusztulása már amúgy is komoly problémát jelent, így a
régió kiszámíthatatlanságát a nemek aránytalan megoszlása csak tovább fokozza.
Egyes elemzők szerint a házastárs nélkül maradó férfiak egy része a társadalom
szegény és lumpen rétegét duzzasztja majd, és valószínűleg a prostitúció, a
szexturizmus és a homoszexualitás további terjedése is várható.

Mások szerint viszont a gazdasági fejlődés majd automatikusan megoldja a
problémát: a prosperitás következtében a mezőgazdaságból élőket kevésbé
motiválja majd az, hogy csak a fiúgyermek tud földet művelni vagy gazdaságot
vezetni, illetve, hogy a leánygyermek mellé – az Ázsiában még ma is elterjedt
tradíció szerint – hozományt kell adni.

A statisztikák azonban nem támasztják alá ezt a teóriát: a leány- és
fiúgyermekek száma közötti legnagyobb különbség ugyanis pont a fejlettebb
régiókban tapasztalható.

India népszámlálási adatai szerint pedig a szegényebb családokban több a
leánygyermek, mint a fiú.

A demográfusok egyelőre csak találgatják, hogy a természetes egyensúly
mesterséges felborítása vajon milyen hosszú távú következményekkel jár majd,
mivel ilyesmire ilyen méretekben korábban még nem volt precedens. Néhány
szakértő szerint a melegkultúra további terjedését is előidézheti a nemek
közötti aránytalanság: Mumbai és Sanghaj a jövőben ugyanúgy a melegek
„fővárosává” válhat, mint San Francisco.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!