Hoon fontosnak látta hangsúlyozni, hogy 18 ország már ratifikálta az alkotmányos szerződést, de ezeknek az országoknak, ugyanúgy mint azoknak, melyek a ratifikálás előtt állnak, meg kell elégedniük azzal a megoldással, ami majd kialakul. A miniszter azonban kiemelte, hogy nem szabad alábecsülni azokat a nehézségeket, amelyekkel szembe kell nézni, különösen amiatt, hogy még nem lehet tudni, ki lesz Franciaország elnöke, amely pedig mindenképpen döntő tényező lesz az alkotmány jövőjét illetően.
A brit újságok az EU-ünnepségek kapcsán inkább a szkepticizmusuknak adtak hangot az EU alkotmányának jövőjét illetően. Nagy-Britanniában például az alkotmányt nagyon sokan halottnak tekintik. A The Times szerint Németország uniós elnöksége alatt folytatott aktív tevékenykedése valójában arra szolgáltatott jó lehetőséget, hogy a németekről élő negatív képet, mely a nácizmussal és a hidegháborús megosztottsággal állt összefüggésben, felejtesse az emberekkel. Ugyanakkor a britek is szükségesnek látnak néhány olyan adminisztratív és eljárási változtatást az unió működését illetően, amelyek a kibővülés után kialakult helyzetet rendezni tudják. Tony Blair támogatja azt a javaslatot, hogy az elutasított EU-alkotmány helyett karácsonyig dolgozzanak ki valamiféle megoldást, melyek kisebb, eljárási módosításokat jelentenének, és nem igényelnének népszavazást. A britek olyan dokumentumot szeretnének, amely nem ad több hatalmat az uniónak, hanem hatékonyabbá teszi az immáron 27 tagállammal rendelkező integrációt.
Az angol kormány részéről leszögezték, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy ne szüntessék meg a nemzetek vétójogát az igazságügyi és belügyi kérdésekre vonatkozóan. A The Times szerint, ha Merkel a bukott alkotmány helyett ezekre a változtatásokra tenné a hangsúlyt, akkor a szigetország kevésbé lenne szkeptikus az EU-ügyeket illetően.