Radoslaw Sikorski. Lerántja a leplet Fotó: Reuters
Hetekkel az új lengyel kormány és államelnök megválasztása után a választásokon nyertes radikális jobboldali Jog és Igazságosság pártja a nem leplezett oroszellenes kampányának lendületét folytatva további fricskákat ad Moszkvának. A Varsói Szerződés ideje alatt elkészített, és a napokban megszellőztetett katonai tervek súlyos csapást jelenthetnek a lengyel–orosz nemzetközi kapcsolatokra. A Radoslaw Sikorski lengyel hadügyminiszter által bemutatott tervek szerint ugyanis, a volt Szovjetunió egy esetleges NATO-támadás megtorlásaként a nukleáris opciót tartotta volna a megfelelő és arányos válaszlépésnek.
A titkosság alól feloldott lengyel katonai archívumok szerint Európa nagy része elpusztulhatott volna a kelet–nyugati konfrontáció következtében. A dokumentum külön érdekessége, hogy a tervek 1979-ben készültek, az enyhülés idejében. A katonai archívum szerint Nyugat-Németország, Hollandia, Dánia és Belgium lett volna a támadás célkeresztjében. A szovjet rakéták olyan gazdasági és politikai központokként szolgáló városokra voltak irányítva mint Bonn, Frankfurt, München, Köln, Hamburg és Brüsszel. Az archívum kék szín? gombafejekkel jelzi az atlanti szövetség rakétái által okozott esetleges atomcsapásokat, amelyek célpontjai voltak többek között Varsó és Prága. Franciaország – lévén, hogy a NATO katonai szárnyának nem, csak a politikai szövetségnek a tagja – nem célpontja a katonai konfrontációnak. Nagy-Britannia, amely a NATO politikai és katonai szárnyának is meghatározó állama, szintén nem célpontja a nukleáris tölteteknek. Ennek magyarázata lehet, hogy egy esetleges konfrontáció esetén a Vörös Hadsereg minden bizonnyal csak a Rajnáig vonult volna fel, csökkentve ezzel a túl nagy területek ellenőrzésével járó logisztikai és katonai problémákat. A "Hét nap alatt a Rajnáig" kódnévre elkeresztelt hadműveleti tervek szerint a Varsói Szerződés hadtestei egy esetleges NATO-támadástól számítva hét nap alatt elérték volna a francia–német határt.
A huszonhat évvel ezelőtt készített katonai tervek célja – nyilatkozta Sikorski – Nyugat-Európa villámháború-szer? megbénítása lett volna, Nyugat-Németország, Dánia és Belgium teljes lerohanásával. A nyilvánosságra hozott ezerhétszáz archív dokumentum között szerepel egy Duna Hadművelet névre keresztelt katonai dokumentum is. Ez a dokumentum is értékes forrás lehet történészek számára, mivel az 1968-as csehszlovákiai invázióhoz, illetve a mészárlásba torkollt 1970-es lengyel tüntetéssorozatra vonatkozó csapatmozgásokhoz biztosít történelmi adalékokat.
2005. 12. 02. (IX/48)
