A ramadán eredetileg az önmegtartóztatás ünnepe, amikor a híveknek
napkeltétől napnyugtáig tilos enniük, inniuk, dohányozniuk, házaséletet
élniük, és hitük szerint az ilyenkor végrehajtott jótettekért tízszeres
jutalom jár. A dzsihád harcosok szerint ezért ez az időszak egyúttal a hit
nevében folytatott harc ideje is. Az elmúlt évek során számos véres merényletre
került sor a ramadán idején, idén pedig az al-Kaida Abu Muszab az- Zarkavi
vezette iraki szárnya arra buzdította követőit, hogy fokozzák az amerikai
erők elleni támadásaikat. "Gyűjtsetek erőt, és mi fellelkesítjük a hívőket,
hogy öljék a kereszt rabszolgáit, akik mecseteket és házakat romboltak le,
elégették a Koránt és elhintették a korrupciót az országban" –
hirdette a csoport az általuk gyakran használt internetes honlapon.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2005. 10. 07. (IX/40)
