Nicolas Sarkozy. Számolja a perceket Fotó: Reuters
A folyamatos politikai küzdelem a külső megfigyelő számára úgy tűnhet, mintha az a kormány és az ellenzék között zajlana. Erről azonban szó sincs: a kormány első embere, Dominique Villepin küzd a kormány második emberével, Nicolas Sarkozy belügyminiszterrel, és a küzdelemben – a kormányfő oldalán – részt vesz még Jacques Chirac elnök is; azonban úgy látszik, hogy a végrehajtó hatalom két irányítójának mindeddig nem sikerült felvennie Sarkozy ritmusát.
Az államfői posztért immár nyíltan versengő Sarkozy és Villepin között múlt pénteken zajlott le az újabb pengeváltás, a Franciaországi Protestánsok Szövetségének (FPF) centenáriumi ünnepsége alkalmából. Az ünnep kapcsán péntek délelőtt Sarkozy – mint a vallásokat is felügyelő belügyminiszter – bejelentette, hogy ad hoc bizottságot hoz létre, amelynek feladata a vallások és az állam kapcsolatának vizsgálata lesz majd. A bizottságnak 2006 júniusára kell elkészülnie a jelentésével, amelyben javaslatot kell tennie az állam és az egyház szétválasztását rögzítő 1905-ös törvény lehetséges módosításaira.
Sarkozy javaslatát Jacques Chirac és Dominique Villepin egyaránt hevesen ellenezte. A francia kormányfő szerint nincs szükség változtatásra, de hasonlóan vélekedett Jacques Chirac is, aki szerint a törvény a "köztársaság templomának pillére", amelyet nem szabad elmozdítani.
Sarkozy mellesleg nem most kezdte el feszegetni a "köztársaság alapjait", egy évvel ezelőtt megjelent
A köztársaság, a vallások és a reménység cím? könyvében már felvetette a törvény módosításának lehetőségét, amelyre reflektálva Dominique Villepin akkori belügyminiszter visszautasította "Pan-dora szelencéjének kinyitását".
A törvény módosításának felvetésével a 2007-es elnökválasztásra készülő Sarkozy elsősorban a franciaországi iszlám közösség számára tesz gesztusokat. Sarkozy elképzelése szerint ugyanis enyhíteni kell az állam és az egyház szigorú szétválasztását, az államnak például
anyagilag is támogatnia kellene a mecsetek építését, illetve a felekezetek működését – igaz cserébe feltételül szabná, hogy a hatóságok zártláncú kamerákon át figyelhetnék az ott folyó szertartásokat, a szélsőségesek kiszűrése céljából.
(A Tornádó. Hetek, 2005. július 29.)
A belügyminiszter javaslata magukat az érintetteket is megosztotta: míg Jean-Arnold Clermont, az FPF elnöke örömmel üdvözölte a bizottság létrehozását, Dalil Boubakeur, a Francia Iszlám Tanács elnöke "az 1905. december 9-ei törvény iránti mély elkötelezettségét" hangsúlyozta. Boubakeur szerint ez a törvény "a köztársaság alapját képezi, amelyre épül az egyházak és az állam harmonikus együttműködése". Eltérő véleményen van azonban Kamel Kabtane, a lyoni mecset vezetője, aki szerint megérett az idő a törvény továbbfejlesztésére annak érdekében, hogy az újonnan létrehozott felekezetek is megkapják ugyanazokat a jogokat, mint az 1905-ös törvény kedvezményezettjei,
a katolikus, a protestáns és a zsidó felekezet.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »