hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Iraki huzavona
Se per, se parlament

2005. 08. 23.
Az iraki alkotmányozóknak nem sikerült megegyezésre jutniuk, így az alapszerződés megfogalmazásának határidejét az utolsó pillanatban egy héttel meghosszabbították. A tét nem kevés: ha az új határidőre sem sikerül a feleknek dűlőre jutni, akkor fel kell oszlatni a parlamentet és új választásokat kell tartani. Az iraki kormány és a Fehér Ház azonban szeretné, ha maradna az eredeti menetrend, vagyis október 15-én népszavazásra bocsáthatnák az alkotmánytervezetet, és december 15-én megtarthatnák az új választásokat. Miközben egyre nagyobb várakozás veszi körül az egykori iraki diktátor, Szaddám Huszein készülődő perét, a muszlim lázadók tovább folytatják a civil lakosság elleni tömegterrort.



Az út menti táblán az elesett katonák száma Fotó: Reuters

Az iraki nemzetgyűlés szinte az utolsó pillanatban, a hétfő éjféli határidő előtt félórával egyhangúan elfogadta az alkotmányozási folyamatot szabályozó törvény módosításáról szóló határozatot, s így sikerült kitolni az új alkotmánytervezet megfogalmazásának határidejét augusztus 22-re. Ha a módosítást nem fogadták volna el, a törvény alapján a parlamentet fel kellett volna oszlatni, és új választásokat kellett volna kiírni. Bár Bagdad és Washington szeretne megmaradni az eredeti tervek mellett, az Irak népességét alkotó három fő csoport megegyezése azonban még mindig távolinak tűnik. A síiták, szunniták és kurdok számára a két kardinális kérdés a föderalista rendszer létrehozása, valamint az iszlámnak az ország jogrendjében betöltendő jövőbeni szerepe volt. A föderalista rendszer keretében a Szaddám Husszein idején elnyomás alatt élő síiták és a kurdok több autonómiával rendelkeznének, a kisebbségben lévő szunniták azonban ezt nem támogatják, és a kérdés eldöntését az új iraki kormány megválasztását követő időszakra szeretnék kitolni. 

Ibrahim al-Dzsafari, az ország síita miniszterelnöke elhatárolta magát a föderalista követelésektől, de Abdul Aziz al-Hakim, a síita Iraki Iszlám Forradalom Legfelsőbb Tanácsának befolyásos vezetője a déli síita területek autonómiájáért szállt síkra, és Movaffak al-Rubaie, az ország nemzetbiztonsági tanácsadója is ezt a nézetet támogatta: "A decentralizált, föderalista rendszer lenne a legjobb. (…) Irak rengeteget szenvedett már az erős központi kormányzattól." Az északi kurd és a déli síita területek azonban az olajban leggazdagabb térséget képviselik, így a szunniták attól tartanak, hogy szövetségi rendszer esetén nem részesülnének az ország olajnyereségéből. 

A két fő kérdés mellett a felek nem jutottak még egyezségre a központi kormányzást, az olajbevételek elosztását, a nők jogait, az iszlám szerepét, a kurdok kiváláshoz való jogát és Kirkuk városának státusát illetően sem, ahol kurdok, arabok és türkmének élnek egymás mellett meglehetősen feszült viszonyban. A vallásra vonatkozóan az egyik síita alkotmányozó szerint az alapszerződés szövege úgy fogalmazna, hogy az iszlám lenne "a törvényhozás alapforrása", amelynek "tantételeit és alapelveit semmilyen törvény nem sértheti meg". 

A kurdok azonban attól tartanak, ez a megfogalmazás a konzervatív síita törvénykezés előtt nyitná meg az ajtót, és az ajatollahok uralmához vezetne. A nők jogait védő szervezetek legnagyobb rémületére egyes törzsfők – akik közül néhányan a parlamentbe is bekerültek – a tradicionális törzsi konfliktusrendezési módszerek legalizálását is elkezdték követelni. 

A legújabb közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak csaknem hatvan százalékának kételyei vannak
afelől, hogy Washington eléri-e célját Irakban. Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter szerint az amerikai közvéleményben olyan megosztottság jöhet létre, amely a vietnami háború idején fordult elő legutoljára. Kissinger szerint, ha az Egyesült Államok nem tudja megállítani a radikális iszlám elterjedését Irakban, az "katasztrófa lenne az egész világ számára". A közvélemény elégedetlenségét fokozta, hogy csak augusztus hónapban eddig több mint ötven amerikai katona vesztette életét a különböző merényletek során, így az amerikai áldozatok száma már meghaladja az ezernyolcszáznegyvenet, a terror okozta iraki veszteség pedig tízezrekben mérhető.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!