A kiáradt Temes. Egy éjszaka odalett minden Fotó: Reuters
Egy éjszaka odalett minden – mondja egy asszony, mikor Temesvár után megállunk egy faluban, hogy útbaigazítást kérjünk. Az Ótelek felé vivő úton nem tudunk továbbmenni, mert lezárták – magyarázza a kezét széttárva a csenei asszony –, az uramék ott vannak a víznél, róluk se tudunk semmit.
A falu után egyre nagyobb a forgalom, mikor a következő település szélén megállítanak minket. Nem lehet továbbmenni – közli egy karszalagot viselő férfi, és félreterel bennünket. A kollégák keresni kezdik a "kiskaput", és gyorsan odébbhúzódnak. Közben a karszalagossal próbálok szóba elegyedni. Nem lehetett ezt kikerülni – mondja a mogorva férfi. – Hetvennégy óta, mikor hasonló volt a helyzet, nem tettek semmit, a pénzt elszórták meg nyaralókat építettek belőle – szakad fel belőle egy nehéz sóhajtás. "A testvéremék Óbégán laktak, egy óra alatt vitt mindent a víz. A Temes gátja ötven kilométerre szakadt ki Fodorházánál."
A férfi által hangoztatott vádat több embertől is visszahallottam, mára már hivatalosan is vizsgálódik a román kormány. Harminc évvel ezelőtt kezdődtek a gátfelújítások, de még mára sem jutottak a végére – mondja a karszalagos őr.
A kollégák közben visszatérnek egy idős férfi társaságában, akinek a házát az elsők között vitte el a víz. Lassan beszél, nehezen formálja mondandóját. "Éjszaka szóltak, szedjem a holmim, mert jön a Temes – emlékszik vissza. – Nem volt idő még a jószágot kiengedni se. A házam régi volt, a nagynéném lakott benne, én tőle örököltem harminc éve" – meséli, majd elhallgat. Mikor újra megszólal, reménykedve teszi hozzá: "Azt mondták a prefektúrán, felépítik a falut majd újra, ha levonul az ár."
Fotósok jöhetnek – int a karszalagos maga mögé mutatva egy pótkocsis traktorra. Ezen kell zötyögni a falu felé, mert az úton is áll a víz sok helyen – sorolja az utasításokat. A bátrabbak bevállalják, mi azonban úgy döntünk, hogy az újra eleredő esőben nem akarunk nekivágni az útnak. Helyette a közeli gát felé megyünk, ahol a Béga folyik. A helybeliek szerint lehetett sejteni, hogy idén nagy árvíz lesz, mert a tél hirtelen ért véget, és a tavasz is esős volt idáig. Katasztrófára azonban senki nem készült, mert a Temes gyors folyó, és elviszi a vizet hamar. Most azonban a Szörényi-havasokban két méteres hó volt, és hirtelen olvadt el, szinte egy nap alatt. Ezt nem bírta a gát, és a fodorházi tározónál több helyen kiszakadt a töltés. A problémát tetézi, hogy a Bánság e vidéke közel tíz méterrel alacsonyabban fekszik, mint ahol kiszakadt a gát. "Nem fog visszafolyni a víz csak úgy magától – mondják a helybéliek. – Ez a víz itt marad nyár elejéig." A házak többsége régi, ötven évnél idősebb, az anyaguk vályog, ami rövid idő alatt elázik, és összedől. Mindennap érkeznek segélyek a falvakba, de ezek csak a túlélést biztosítják, az újjáépítést pedig még senki se garantálta eddig a károsultaknak.