hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A 46 éve elvesztett hidrogénbomba

2004. 09. 20.
Az amerikai légvédelem egyik kutatócsoportja arról tett jelentést, hogy Georgia állam partjaitól nem messze olyan nagyméretű, víz alatti objektumra bukkant, amely radioaktív sugárzást bocsát ki magából. A jelentések szerint elképzelhető, hogy a tárgy nem más, mint egy 1958-ban baleset következtében "elvesztett" atombomba.

A szerencsétlenségre még a hidegháború idején, 1958. február 5-én reggel került sor, amikor egy gyakorlatozó B–47-es bombázó és egy F–86-os harci gép összeütközött. Az utóbbi pilótája szerencsésen katapultált, mielőtt a gépe lezuhant volna. Az atomfegyvert hordozó B–47-es repülő pedig súlyosan megrongálódott, de még irányítható maradt. Bár a legénység többször is megpróbálta a géppel a landolást, nem jártak sikerrel. Mivel egyre inkább fennállt a veszélye annak, hogy a bombára szerelt hagyományos robbanószerkezetek működésbe lépnek, a legénység engedélyt kapott arra, hogy az bombát az Atlanti-óceánba dobja Savannah partjai közelében. Robbanás ekkor nem történt, a gép pedig később épségben földet ért. 

A következő néhány hét a bomba utáni kutatással telt. Áprilisban azonban a hatóságok bejelentették, hogy a robbanószerkezetnek végleg nyoma veszett. (Az 1996-os atlantai nyári olimpia jachtversenyét egyébként pont ebben a térségben rendezték meg.) 2001-ben azonban a georgiai republikánus képviselő, Jack Kingston nyomására újabb vizsgálat indult. A légierő már akkor megtalálta ezt a víz alatti objektumot, amelyről feltételezték, hogy az atombomba. Ugyanakkor kijelentették: a szakértői vélemények szerint az emberi és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve jobb, ha a bomba a jelenlegi helyén marad. A helyreállítási próbálkozások során ugyanis a hagyományos robbanófejek még működésbe léphetnek, ami súlyos következményekkel járna.

A közel 200 kilogrammos termonukleáris bomba nagy erej? robbanóanyagot és urániumot tartalmaz, de a légvédelem állítása szerint a nukleáris detonációhoz szükséges anyaggal nincs felszerelve, mivel csak gyakorlatozásra használták. A 2001-ben végzett vizsgálat egyébként arra is rámutatott, hogy a bomba helyreállítása öt évig is elhúzódhat, és 5–11 millió dollárt emésztene fel. A washingtoni központú Brookings Intézet jelentése szerint az USA egyébként eddig tizenegy atombombát "veszített el" a hidegháború ideje alatt lefolytatott hadgyakorlatai során. A Greenpeace környezetvédő csoport becslése szerint pedig globális viszonylatban közel ötven nukleáris robbanófej hever valahol az óceánok mélyén. Ezek legtöbbjét még a volt Szovjetunió "veszítette el". Európában a legnagyobb vihart az 1966 januárjában történt hasonló baleset okozta, amelynek során Spanyolország fölött ütközött össze egy amerikai B–52-es gyakorlatozó bombázó egy üzemanyagtöltő géppel. A bombázón lévő négy hidrogénbomba az ütközéskor kihullott, és ezekből kettő fel is robbant. Ennek következtében radioaktív anyagok – többek között plutónium – kerültek a légtérbe Palomares környékén. A harmadik bomba nem robbant fel, ezt később sikerült is helyreállítani, a negyedik pedig a Földközi-tengerbe esett, ahol közel három hónapba telt a felkutatása. Ezt a bombát sikerült sértetlenül felszínre hozni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!