Hassan Rohani az iráni nemzetbiztonsági tanács elnöke és Mohamed El Baradei. Teherán nem követi Líbia példáját Fotó: Reuters
El Baradei a Der Spiegel cím? német magazinnak adott interjújában elmondta: a nemzetközi ellenőrzésre azért van szükség, hogy megakadályozzák a nukleáris nyersanyagok és szakértelem feketepiaci kereskedelmét, amelyet "képzett nukleáris szakemberek, lelkiismeretlen vállalatok, esetleg állami szervezetek" gyakorolnak. "Soha nem volt ekkora a veszély"
– figyelmeztet a politikus, aki különösen az észak-koreai helyzetet találja aggasztónak. "Nem lennék meglepve, ha Phenjannak már lenne bevethető atombombája" – mondta El Baradei, aki katonai laboratóriumai megnyitására szólította fel az ázsiai országot.
Baradei szerint a veszélyt csak fokozza, hogy Hirosima és Nagaszaki emléke egyre halványul a világ emlékezetében, miközben az atomfegyverek diktátorok és terroristák kezébe kerülhetnek. Az atomenergia-ügynökség vezetője szerint a demokratikus országok nukleáris arzenálja is veszélyforrás lehet, mivel ameddig ezek léteznek, nincs abszolút garancia az esetleges lopások, szabotázsakciók vagy valamiféle baleset katasztrofális következményei ellen.
El Baradei felhívta a figyelmet az olajozott rendszerben ügyes személyek által folytatott, kiterjedt nukleáris kereskedelemre: "Nukleáris feketepiac jött létre, amelyet kifinomult hírszerző hálózat működtet. Az egyik ország felvázolja a tervet, egy másik elkészíti a centrifugát, amelyet aztán hajón leszállítanak egy harmadik országba, és ki tudja, hol lesz a végállomás." El Baradei állítása szerint Líbia és Irán széles körben használta ezt a hálózatot, és azt is biztosra veszi, hogy Irán jóval Líbia előtt járt ebben. Arra a kérdésre, hogy vajon Pakisztán volt-e a kiindulópontja ennek az – általa használt kifejezéssel – "nukleáris bazárnak", az egyiptomi politikus megtagadta a választ, nem akarván néven nevezni egyetlen országot sem. Ismételten kifejezte azonban Észak-Korea miatti aggodalmát, amellyel kapcsolatban már a néhány nappal ezelőtt megtartott davosi világgazdasági fórumon is kijelentette: az észak-koreai nukleáris program a "legveszélyesebb
fegyverzetleszerelési probléma, amellyel ma a világnak szembe kell néznie". (A francia Le Monde-ban októberben megjelent interjújában El Baradei 35-40 közöttire becsülte azoknak az államoknak a számát, amelyek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint jelenleg képesek nukleáris fegyverek előállítására.) Mondandóját összegezve a Der Spiegelben kijelentette: nem látja teljesen reménytelennek a helyzetet, hiszen ellenkező esetben már régen lemondott volna funkciójáról.
2004. 01. 30. (VIII/5)
