hetilap

Pacha Khan Dzadran, a volt afgán király képviselője aláírja a béketervet Fotó: Reuters

A Bonn melletti Petersbergben kedden és szerdán megtartott Afganisztán-konferencia legfőbb célja volt tisztázni az ország biztonságát érintő kérdéseket, és megalakítani az ideiglenes kormányt, mely aztán a demokratikus alkotmányt dolgozza ki. Ahmad Favzi, az ENSZ szóvivője elmondta: az ideiglenes kormány december 22-én veszi át a hatalmat, és hat hónapig fogja irányítani Afganisztánt. Ezután a hagyományos Vének Gyűlése, a Loja Dzsirga fogja kinevezni a következő tizennyolc hónapra az átmeneti kormányt. 

A szövetség külügyminisztere, Abdullah Abdullah, belügyminisztere, Junus Kanuni és védelmi minisztere, Mohammad Kazim Fahim a megállapodás szerint megtartja posztját. A három tadzsik nemzetiség? miniszter az Északi Szövetség Kabult és az ország nagyobb részét ellenőrző csoportjához tartozik, és mindannyian közeli munkatársai voltak az ellenzék meggyilkolt vezetőjének, Ahmad Sah Maszudnak. A római emigrációban élő Mohammed Zahir sah, a 87 éves volt afgán uralkodó a korábbi elképzelésekkel szemben nemcsak szimbolikus szerepet fog betölteni, hanem részt fog venni az afgán nemzetgyűlés munkájában.

Az ország biztonságát az átmeneti időszakban eredetileg az Északi Szövetség maga akarta garantálni. A másik három küldöttség (a konzervatív pastukat tömörítő, Zahir sah mellett álló római csoport, a pakisztáni afgán emigránsokból álló pesavari csoport és a száműzött afgánokat tömörítő úgynevezett ciprusi csoport) ezzel szemben inkább nemzetközi békefelügyelet felállítását kívánta volna, mely lehetőleg olyan muzulmán nemzetek katonáiból állna, amelyek a konfliktus során mindeddig pártatlanok maradtak. Ezzel kapcsolatban Indonézia, Jordánia, vagy az EU katonái kerültek szóba. 

A petersbergi tárgyalásokat az ENSZ tizenegy képviselője vezette. A konferencia elnöke Lakhdar Brahimi algériai nagykövet, helyettese a spanyol Francesc Vendrell, aki a konferenciát megelőző napokban egész Afganisztánt beutazta, és számos afgán törzsi vezetővel és politikussal folytatott előzetes beszélgetést. 

A konferencia vezetői kezdettől fogva hangsúlyozták: az ENSZ mindössze tanácsokkal akar segíteni, semmit nem akar előírni az afgán küldöttek számára, hogy a vendégek ne érezzék úgy, hogy gyámkodnak felettük. Azt azonban mindenképpen érzékeltetni szeretnék az afgán méltóságokkal, hogy az idő nagyon sürget. 

Az ülés megnyitóján Joschka Fischer német külügyminiszter elmondta: Afganisztánnak most valóban van esélye arra, hogy békét teremtsen, s újjáépítse az országot. Németország elsősorban az oktatási intézmények, a közigazgatás infrastruktúrájának helyreállításában, illetve a nők közéleti szerepének kialakításában nyújt segítséget. 160 millió márkával kívánja támogatni Afganisztán újjáépítését. Az államok közössége nagyvonalú segítségét azonban bizonyos feltételekhez köti. A konferencia végéhez közeledve azonban egyre inkább kérdésessé vált, hogy képesek lesznek-e a résztvevők megfelelni az elvárásoknak, megteremtik-e a demokratikus állam alapjait, s tiszteletben tartják-e a jövőben az emberi jogokat. Amikor az újságírók Anvar-ul-Hak-Ahadit, a pesavari csoport egyik képviselőjét arról kérdezték, vajon elképzelhetőnek tartja-e egyáltalán, hogy Afganisztánban valaha is demokrácia lesz, a politológus ingerülten válaszolt: Németországról vagy Japánról sem gondolták a második világháború után, hogy egyszer még demokratikussá válik. Kofi Annan ENSZ–főtitkár mindenesetre új korszak kezdetét látja beköszönteni a tanácskozás 

befejeztével. 

A nemzetközi békefenntartó csapatokat illetően is közeledtek egymáshoz a vélemények – Abdullah Abdullah, az Északi Szövetség külügyminisztere föladta korábbi elvét, hogy ezt a feladatot kizárólag a szövetség lássa el, így az ENSZ békefenntartó csapatokat küld az országba, és a végleges kormány megalakulásáig segít az ország irányításában.

A példátlanul nagy számú, 1200 újságíró – ami Bonnban rekordnak számít – a hétfőről keddre tolódott ülésnek csak az első óráját követhette, a legtöbben azt is csak videón keresztül. Érdekességnek számít, hogy Afganisztánból csak igen kevés küldött érkezett az otthoni szokásoknak megfelelő öltözékben. A legtöbben alkalmazkodtak az európai normához, és öltönyben, nyakkendőben jelentek meg. A Ramadán szigorú előírásai miatt ételt csak naplemente után, este szolgáltak föl, reggelizni pedig öt órakor lehetett. Keleti szőnyegekkel külön imaszobát is berendeztek, és a négy küldöttség minden résztvevőjének külön visszavonuló helyiséget biztosítottak.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek