John Large atomtudós a Kurszk kiemelésének veszélyeiről tart előadást. Sok a talány Fotó: Reuters
Oroszország központi tévécsatornáján majdnem mindennap látható riport a Kurszk kiemelésének menetéről. Valamilyen oknál fogva ezt az egész ügyet gyakran nevezik mentőakciónak, noha kimenteni már régen nincs kit. Már tavaly augusztusban hivatalosan elismerték, hogy a baleset után néhány nappal a legénység akkor életben maradt tagjai is meghaltak. A Kurszk fedélzetén 118 fő tartózkodott, a norvég és orosz búvárok 12 testet emeltek ki. Most már csak a továbbra is vízben lévő testek teljes enyészettől való megmentéséről beszélhetünk. Bár a Barents-tenger vizének megmentéséről is szó lehet: atom-tengeralattjáróról lévén szó, a sugárzásveszély is fennáll.
A kiemelés további fontos célja a hadi- és államtitkok megmentése. Az, hogy a mindössze száz méter mélyen fekvő korszer? tengeralattjáró különböző országok katonai felderítői számára rendkívül érdekes lehet, mindenki előtt világos. Ilyenformán az is érthető, hogy Oroszország államvezetésének szemszögéből szük-séges a kiemelése.
A sajtó híradásai szerint az akcióban holland társaságok is részt vesznek, ami szintén bizonyítja azt az Oroszország és haditengerészeti flottája számára szomorú tényt, hogy nincs sem megfelelő felszerelés, sem elegendő számú speciális búvár a munka elvégzéséhez, ezért külföldi segítségre van szükség a titkok megőrzésére való törekvés ellenére is. A napokban újabb váltás történt a külföldi mentőalakulatok soraiban: brit és ír szakértőkből álló csoport érkezett abba a térségbe, ahol a Kurszk elsüllyedt. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy Oroszország jelenléte minimális lenne az akció során. Szeverovinszk városában már épülnek azok a különleges pontonok, melyek a Kurszk partra szállítását hivatottak biztosítani. A kiemelés tervét is oroszok dolgozták ki: lényege, hogy miután leválasztják a szétroncsolódott orr-részt, a belső hajótesthez 26 helyen szupererős drótkötelet rögzítenek búvárok segítségével. Jelenleg éppen ezen dolgoznak. A drótkötelek másik végét a kiemelő hajóra fogják erősíteni. A hajótestet nem húzzák fel a felszínig, hanem a pontonhajó alá függesztik, mely azt a murmanszki dokkig szállítja majd.
A kritikusok szerint azonban az akció ilyen módon nem kivitelezhető: Dmitrij Cserkaszov, az ismert író egy hónapja azt írta a Komszomolszkaja Pravdában, hogy a tervet nem gondolták végig, a feladat pedig túl különleges, olyan, amilyenre még nem volt példa. Szerinte a jelenlegi probléma megközelítésében a fizikai és logikai törvényszerűségeket a politikai szükség helyettesíti. Az író szerint a drótkötelek és az emelőszerkezetek nem elég erősek, ezért a kiemelés sok kellemetlen meglepetéssel is szolgálhat. Cserkaszovról érdemes tudni, hogy könyvet írt a Kurszk pusztulásának okairól, amely 2001 elején eljutott ugyan egy moszkvai nyomdáig, az olvasókig azonban nem: az összes példányt megsemmisítették.
Hétfőn tették közzé a független VTSIOM közvéleménykutató szervezet legújabb felmérésének eredményeit, amelyek kimutatják: az oroszok nagy része úgy véli, nem hozták nyilvánosságra a Kurszk tavaly augusztusi elsüllyedésével kapcsolatban a teljes igazságot. A megkérdezettek 76 százaléka véli úgy, hogy a hatóságok igyekeznek titokban tartani a baleset valódi okát, míg 63 százalék szerint az illetékesek nem tettek meg mindent a 118 fős legénység megmentésére. A balesetet követően kiadott, egymásnak ellentmondó hírek és a külföldi segítség elfogadásában tanúsított habozás, amely a teljes legénység halálához vezetett, felháborodást és mélységes szomorúságot okozott az oroszoknak – állítja a közvélemény-kutatás eredménye.
Vlagyimir Putyin orosz elnök annak idején vonakodott megszakítani fekete-tengeri nyaralását, ami az adott körülmények között a megkérdezettek 47 százalékának elégedetlenségét váltotta ki. Az 1600 megkérdezett személy 43 százaléka úgy gondolja, a mentési munkálatokban tanúsított késlekedés célja katonai titkok leplezése volt, míg 18 százalék szerint a lehetséges radioaktív sugárzás is szerepet játszhatott ebben.
Orosz ultimátum
2001. 08. 04. (V/31)
