Áradásban összeomlott híd Szarajevó közelében. Európa ázik Fotó: Reuters
Miközben az Egyesült Államokban tombolt a hőség és a szárazság, Európa-szerte áradások veszélyeztették a lakosságot. Olaszország északi részén több mint 40 ezer ember maradt otthon nélkül az esőzések miatti áradások legkritikusabb időszakaiban. Nagy-Britanniában 273 éve nem láttak az idei szerencsétlenséghez foghatót: az áldozatokat is követelő áradások következtében kiöntött medréből a szigetország leghosszabb folyója, a Severn is.
Az augusztusban Indiában is megáradt Brahmaputra és Gangesz folyók 116 ember életét követelték, s mintegy 4,9 millióan vesztették el otthonukat.
A természet "meglepetéseiből" Magyarországnak is kijutott: tavasszal a Tisza vízszintje 1041 centiméterre emelkedett: a vészhelyzet ezreket mozgósított a gátakon. A veszély elhárítása – amin mintegy tizenötezer ember szorgoskodott – naponta átlag 300 millió forintba került. Ennél is súlyosabb volt talán az a ciánmérgezés, amellyel mindjárt az év elején lepte meg a Tiszát az egyik szomszédos ország. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke szerint Csernobil óta nem történt ehhez hasonló katasztrófa: a Romániából a Szamoson keresztül a Tiszába kerülő, mintegy 95 tonna méreg miatt több száz tonna hal mellett minden élőlény is kipusztult a folyóban.
A föld is számos helyen megmozdult az idén: a legtöbb áldozatot követelő földrengés Indonéziában történt június 4-én. A Richter-skála szerinti 8-as erősség? rengés során százhúsz ember vesztette életét, s több mint kétezren sebesültek meg. Egy hónappal korábban, május 4-én ugyancsak rengett a föld Indonéziában, ekkor 46-an vesztették életüket, s az épületek 80 százaléka megrongálódott.
Az Egyesült Államokban, Georgia állam területén február közepén földrengés helyett ötven éve nem látott erej? tornádók pusztítottak. Az öt forgószél, melyek sebessége elérte az óránkénti 250 kilométert, s melyek teljesen váratlanul érték az éppen lefekvéshez készülődő lakosságot, nyolc kilométer széles sávon mindent letarolt.
Ausztriában a hó okozott gondokat: Tirol tartományban egy lavina négy embert temetett maga alá novemberben. Az eset egy héttel azt követően történt, hogy a kapruni sípályán egy fogaskerek? vonatban tűz gyulladt ki. Az alagútban bekövetkező tűzeset százötven ember életét követelte. Kaprunban ez volt az idei év második katasztrófája: márciusban egy lavina 11 ember életét oltotta ki.
Az idei év légi-katasztrófákban sem szűkölködött: július 25-én 113 ember halt meg, amikor egy Concorde-repülőgép egy szállodára zuhant Franciaországban. Augusztus végén pedig a Perzsa-öbölbe zuhant a Gulf Air légitársaság egyik légibusza: a tragédia következtében 143 utas vesztette életét.
Ugyancsak augusztusban a Barents-tengeren is szerencsétlenség történt: az orosz haditengerészet Kurszk nev? tengeralattjárója a fedélzetén történt robbanás következtében a hullámok fogságába esett: a tengeralattjáró teljes legénysége – 118 fő – a mélységben lelte halálát.
Az év lezárásaként a kínai Luoyang városának egyik diszkójában karácsony estéjén tűz ütött ki. Az épületben annak ellenére rendeztek diszkót, hogy az egy héttel korábban tartott tűzoltósági vizsgálat előírásainak nem felelt meg a helyszín, ugyanis semmiféle tűzoltási lehetőség nem állt rendelkezésre. A táncteremben annyira sötét volt, és olyan hangosan szólt a zene, hogy a legtöbb fiatal észre sem vette a veszélyt mindaddig, amíg már túl késő nem volt – 309-en vesztették életüket.
2000. 12. 30. (IV/52)
