Mahato mindössze 21 éves, ám máris rendkívül hányattatott múltat tudhat a háta mögött: 12 éves korában apja eladta egy bombayi nyilvánosháznak, ahol 15 másik lánnyal kellett megosztania a szobáját. A házat tilos volt elhagynia. "Nagyon fájdalmas volt, de ha nem kerestem eleget, vagy azt mondtam, hogy nem akarok dolgozni, vagy beteg voltam, akkor a Madame megégette a bőrömet cigarettával, vagy addig éheztetett, amíg meg nem tettem, amit akart." Jóllehet Maható-nak négy évvel ezelőtt sikerült kiszabadulnia egy rendőrségi razzia alkalmával, becslések szerint jelenleg is mintegy hétezer, 9-17 év közötti nepáli lányt rabolnak, illetve adnak el évente prostituáltnak. Indiában legális a prostitúció, az emberrablást pedig nehéz bizonyítani – a rendőrség ezért a leggyakrabban szemet huny a lányokat ért sérelmek felett.
A Mahatóéhoz hasonló esetek nem pusztán a Távol-Keleten gyakoriak. A tavalyi év során a spanyol rendőrség például 82 hálózatot leplezett le, amelyek prostituáltak futtatásával foglalkoztak, s 861 nőt szabadított ki, akiket fizikai erőszakkal kényszerítettek prostitúcióra. A "vállalkozások" legtöbbje Latin-Amerikában, illetve Oroszországban toboroz legális, jó fizetés ígéretében nőket, akiket azután nyilvánosházaknak ad el. A klasszikus forgatókönyv szerint azonban a szerencsétlenül járt nőket fogva tartják, mondván: "az útiköltségük miatti tartozást kell ledolgozniuk". Gyakran előfordul, hogy kokainfüggővé teszik, illetve veréssel vagy életveszélyes fenyegetéssel kényszerítik engedelmességre őket.
A nőkkel szembeni erőszak témájában a spanyolországi Valenciában megrendezésre kerülő konferencián a fel-
szólalók zöme a prostitúció legalizálása ellen szólalt fel, mivel az megkönnyítené az áldozatok kizsákmányolását és a nők és gyermekek kereskedelméből szerzett piszkos pénzek "tisztára mosását". Civil szervezetek szerint ez a típusú rabszolgatartás csak Spanyolországban évi 6 milliárd eurós üzletet jelent a bűnszövetkezeteknek. Az autópályák mentén egymást érik a nyilvánosházak; sok helyütt egyéb szolgáltatásokat – például autómosást – is biztosítanak, hogy a családapáknak legyen mivel indokolniuk röpke távollétüket.
Spanyolország fővárosában, Madridban a rendőrség tehetetlenül áll a mind inkább elharapódzott prostitúció problémájával szemben. "Nem vagyunk képesek megoldani a helyzetet. Megpróbáltuk kitoloncolni azokat a nőket, akiknek nincsenek rendben a papírjaik – legtöbbjük ugyanis illegális bevándorló. Ők azonban a legjobb ügyvédeket fogadják fel, és ezzel csak halogatódik az ügy lezárása" – nyilatkozta a madridi rendőrség szóvivője. A helyzet elmérgesedése miatt a lakosság a rendőrséget a lányok futtatóival való együttműködéssel vádolja. Múlt héten Madridban civilek százai tüntettek az egyre tűrhetetlenebbé váló jelenség ellen. "A prostituáltak az utcákon agresszíven kihívóak a férfiakkal szemben, a nőket pedig zaklatják. Az utcákon szanaszét hevernek az óvszerek. Az "ügyleteket" kocsikban meg a mi házaink kapui alatt bonyolítják le. Mindezt este hat meg hét órakor" – panaszkodik az egyik tüntető.
A múlt héten az ENSZ támogatásával Brazíliában is sor került egy, a valenciaihoz hasonló konferencia megrendezésére, melynek résztvevői kijelentették: a nők és gyermekek prostitúcióra kényszerítése a világ egyik legfenyegetőbb problémájává válhat.
"Jelenleg ez a szervezett bűnözés leggyorsabban növekvő formája" – nyilatkozta Pino Arlacchi, az ENSZ Kábítószer-ellenőrző és Bűnmegelőzési Bizottságának (UNDCP) vezetője. Az UNDCP jelentése szerint nem kevesebb mint évi négymillió embert csempésznek más országokba. Az emberkereskedelem a világ egyik leginkább globalizálódott piaca: szinte nincs is olyan ország, ahol ne lenne jelen. A legnagyobb problémát Arlicchi abban látja, hogy a legtöbb kormány semmiféle hatékony intézkedést nem tesz a megfékezésére.
A brazíliai konferencia szakértői szerint jelenleg több mint 75 ezer brazil nő dolgozik prostituáltként Európában – legtöbbjüket úgy csempészték át a határokon. Sokan azonban már azelőtt életüket vesztik, hogy a célországba érnének: vagy a tengerbe süly-lyed az őket illegálisan szállító hajó, vagy mint nemrégiben Nagy-Britanniában volt rá példa, a szerencsétlen sorsú emberek megfulladnak az őket szállító konténerekben.
"Az emberkereskedők emberi lényeket kezelnek árucikként" – mondja Hamish McCulloch, a párizsi Interpol emberkereskedelemmel foglalkozó osztályának szakértője, aki szerint ez az "iparág" évi 9 milliárd dolláros hasznot hoz a bűnszervezeteknek.
2000. 12. 09. (IV/50)
