Az Ebola vírus első ugandai áldozatai között egy nyolctagú család szerepelt. Az
Akello család tagjai akkor kapták meg a betegséget, amikor az első áldozat
temetésén a helyi vallási szokásnak megfelelően, az egységet szimbolizálandó,
közösen mostak kezet egy tálban. Ugyancsak az elsők közt vesztette életét három, a
fertőzötteket gondozó fiatal ápolónő is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)
eddig öszszesen 43 halálesetről számolt be Ugandában, ahol most első ízben
jelentkezik a végzetes kór.
Az Ebola egy olyan víruscsaládhoz tartozik, amelynek természetével kapcsolatosan a
tudósok egyelőre csak a sötétben tapogatóznak. Egyik közeli rokona az úgynevezett
Marburg-vírus: az általa okozott Marburg-kórban – amely állítólag az Ebolánál is
veszélyesebb – tavaly mintegy nyolcvanan haltak meg Kongóban. (Hetek, 2000. január
21., Az AIDS fekete mérlege) A
szakértőknek azt sem sikerült kideríteniük, hogy két járvány között mi
történik a vírussal, amely utoljára 1996-ban, Gabonban hallatott magáról.
Az Ebola vírussal fertőzöttek állapotát általában magas láz, izom-, illetve
mellkasi fájdalmak, valamint erőteljes vérzés jellemzi, s nem ritka a szem
szaruhártyájának cseresznyeszínűre változása sem. A betegségre jelenleg nem
létezik gyógymód. A vírus akár 24 óra leforgása alatt is végezhet áldozatával,
aki gyakorlatilag elvérzik, mivel a kórokozó súlyos bőrvérzést okoz, ami egy orvos
leírása szerint "olyan, mintha valakinek a teste a szemünk előtt oldódna fel".
Laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy jóllehet a betegség elsősorban majomhús
fogyasztása, illetve a fertőzött állattal vagy személlyel történő közvetlen
érintkezés útján fertőz, az is előfordulhat, hogy cseppfertőzéssel terjed. Az
Ebola vírus annyira "hatékony", hogy a járványok tulajdonképpen egy-két hétnél
sohasem tartanak tovább. Az Ebola vírust először 1976-ban azonosították Szudánban
és Kongóban. Szudánban akkor 117-en, Kongóban pedig 280-an vesztették életüket.
Három évvel később, 1979-ben Szudánban újabb huszonkét ember halt meg. 1994-95-ben
Kongóban 244-en estek a vírus áldozatául. Az WHO adatai alapján az eddig rögzített,
összesen 1100 fertőzött esetből 793 volt halálos kimenetelű.
Mivel a betegség megfékezésének egyetlen módja a fertőzöttek teljes
elkülönítése, az ugandai kormány jelenleg egy 20 mérföldes területen rendelt el
karantént Guru városának környékén. Ugandában az elmúlt évek zavargásai
következtében tízezreknek kellett elhagyniuk otthonukat – ők jelenleg
menekülttáborokban élnek. Segélyszervezetek aggasztónak tartják azt a tényt, hogy
két zsúfolt táborban, Atiakban és Amoruban is jelentettek megbetegedéseket.
"Súlyos helyzet állhat elő, amennyiben itt is elterjed a járvány – nyilatkozta
Oddhild Gunther, a Norvég Menekültügyi Tanács nemzetközi osztályának elnöke. –
Nagyon sok ember zsúfolódott össze, ezért komoly katasztrófára lehet számítani".
2000. 10. 21. (IV/43)
