A történelmi találkozó. Kéznyújtás az elfeledett kontinensnek
Fotó: Reuters
52 afrikai ország és 15 EU-tagállam vezetői vettek részt a Kairóban első ízben
megrendezett Afrika–Európa csúcstalálkozón, melynek házigazdája Hoszni Mubarak
egyiptomi elnök volt. Bár Mubarak "új kapcsolatok születését" várta a
találkozótól, kevés olyan elhatározás született, amely valóban képes lenne
kisegíteni a fekete kontinenst a szegénység és az adósság csapdájából. (Hetek,
2000. január 22., Tízmillió árva)
Azon túl, hogy a résztvevők máris megegyeztek egy 2003-ban Görögországban tartandó
újabb csúcstalálkozóról, Franciaország, Németország és Spanyolország ajánlott
fel tényleges segítséget a kontinens adóssága egy részének elengedésével. Az
Európai Unió szintén bejelentette, hogy 800 ezer tonna élelmiszert küld az
éhínségtől sújtott Etiópiába.
Ugyan a Németország által felajánlott 350 millió dolláros és a Spanyolország
által kilátásba helyezett 200 millió dolláros adósságcsökkentésre igen nagy
szükség van, az afrikai földrész összesen mintegy 350 milliárd dollárnyi
adósságát tekintve ez sem csökkenti a két kontinens közötti mély szakadékot.
"Afrika egyértelműen hátrányos helyzetben van. Európa és a világ fejlettebb fele
birtokolja a termelőeszközöket és a tőkét is" – emelte ki Charles Taylor,
Libéria elnöke a konferencián. Etiópia külügyminisztere, Szejum Meszfin nyíltabban
fogalmazott, azzal vádolva a gazdag európai államokat, hogy újra csontvázakat akarnak
látni a tévéképernyőn, mielőtt segítséget nyújtanának az éhező afrikai
országoknak.
Kadhafi líbiai vezető és Gnassingbe Eyadéma togói elnök a kairói csúcson.
Váratlan fordulatok Fotó: Reuters