Az évszázad utolsó EBESZ csúcstalálkozójának majd minden résztvevője megerősítette
a vendéglátó Törökországot abban a szándékában, hogy a harmadik évezredbe regionális
hatalomként lépjen be. Ankara azzal a szándékkal adott otthont ennek a nagy jelentőség?
találkozónak, hogy megrengeti a külföldiek által vallott általános véleményt,
mely szerint Törökország ma sem egészséges demokrácia.
Több európai országnak nincs eléggé árnyalt képe a török helyzetről. Sokan Törökországot
még mindig Európa beteg emberének tartják, ahol magas az infláció, nincs nyugati értelemben
vett demokrácia, a kisebbséget elnyomják, és így nem csoda, hogy az Európai Közösség
várószobájában hosszú évek óta várakozik.
Törökország valóban sok nehézséggel küzd. A gyengélkedő gazdaság még nem
kerekedett felül az igen magas infláción, és nem heverte ki a földrengéssorozatot
sem. A kieső ipari termelés, valamint a károk értéke 20 milliárd dollárra tehető.
További problémát jelent, hogy a kurd kérdés rendezése még hátravan, és a törökországi
iszlám párti csoportok sem tették le a fegyvert.
A világ vezető hatalmai jól tudják, hogy Törökország biztos partner a forrongó
Kaukázus, a nyugtalan Közel-Kelet és a robbanásig feszült Balkán között, melynek
stabilitása meghatározó a globális biztonság szempontjából. Törökország nem
hagyható ki az elkövetkező évtizedek politikai játszmáiból.
Az 1997-es megalázó luxemburgi előszobáztatást követően sokáig mélyponton voltak
Törökország és az Európai Unió kapcsolatai. Azóta viszont jelentős előrelépés történt
a kapcsolatokban, jelentette ki a török kabinet külpolitikai tanácsadója, Ertugrul
Ciragan a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. A török csapatok összevonása
a török–szír határon arra kényszerítette Damaszkuszt, hogy Abdullah Öcalan kurd
terrorista vezért világkörüli útra küldje. Így ő lett a világ leginkább keresett
"nem kívánt vendége". Végül több hónapos bujdosás után februárban a kenyai görög
követségről török kommandósok rabolták el Öcalant az izraeli titkosszolgálat segítségével.
A kurd vezért viharos gyorsasággal elítélték, most a siralomházban várja a török
parlament döntését kegyelmi kérvényéről. A pro és kontra érvek vizsgálata azt
mutatja, hogy egy halott Öcalan könnyen bálványnyá válhat olyan kurdok szemében is,
akik eddig nem támogatták a Kurd Munkapárt fegyveres harcát. Ugyanakkor a török közvélemény
méltónak találja őt a halálra. Törökország EU-hoz fűződő kapcsolataiban
sarkalatos pont az Öcalannal való korrekt és politikai befolyástól mentes elbánás.
Az Európa Tanács a halálbüntetés eltörlésére szólította fel az országot, így
egy esetleges kivégzés súlyosan árthat a török külpolitikai érdekeknek.
Európa legtöbb országa nyitott Törökország felé, és mostanra már nem zárkóznak
el attól, hogy Törökország is EU-tag legyen. A török ciprióta közösség békülékeny
hangneme és a görög–török földrengés diplomáciai utat nyitott a görög–török
kapcsolatok normalizálódása felé. Decemberben várható, hogy Helsinkiben elfogadják
Törökország jelentkezését, hogy a következő évezredtől az EU társult tagjai közé
számítson.
1999. 11. 27. (III/47)
