hetilap

Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a washingtoni konferencia megnyitóján.
Egységes irányelveket sürget a kártalanításban
                
   Fotó: MTI

A több mint negyven ország részvételével kidolgozott irányelvek az országok erkölcsi
kötelességévé teszik az érintett műtárgyak azonosítását és a rájuk vonatkozó
információk közzétételét. Az ajánlások jogilag nem kötelezőek, így minden ország
saját jogrendjével összhangban oldhatja meg a kérdést. A tervek szerint az ez irányú
kutatások eredményeiről létrejöhetne egy központi nyilvántartás is, amelyet akár
az interneten is közzé lehetne tenni. A konferencia érintette a vallási közösségektől
elrabolt javak, illetve a holocaust-áldozatok által korábban kötött biztosítások
sorsát is, amelyekből az örökösök soha nem kaptak pénzt. Madeleine Albright
amerikai külügyminiszter a konferencia megnyitóján sürgette a résztvevőket a történelem
tévedéseinek kijavítására. ”Nem adhatjuk vissza az életeket, és nem írhatjuk át
a történelmet, de a mérleg nyelvét egy kicsit megigazíthatjuk" – mondta, majd
felhívást intézett a világ országaihoz, hogy nyissák meg levéltáraikat a kutatások
előtt.

A holocaust idején elrabolt képzőművészeti alkotások mintegy fele, vagyis 110 ezer
darab még mindig hiányzik. Ezek összértékét 10 és 30 milliárd közöttire becsülték.
Ronald Lauder – aki a Zsidó Világkongresszusban az eltűnt műtárgyak felkutatásával
foglalkozó bizottságot vezeti – a konferencián bírálta Magyarországot, a Cseh Köztársaságot,
Németországot és Svájcot a nácik által elrabolt műtárgyak ügyében tanúsított
magatartásuk miatt. Valerij Kulisov, az orosz küldöttség vezetője hangoztatta, hogy
fontos különbséget tenni a holocaust áldozataitól elrabolt és a hadizsákmányként
lefoglalt műkincsek között. A nácik annak idején 9–14 milliárd dollár értékben
raboltak össze m?alkotásokat és egyéb értékeket.

A washingtoni konferencia nyitóestéjén a Habsburg család két tagja váratlan
meglepetéssel szolgált – jelentette a Financial Times cím? brit napilap.
Habsburg-Lotharingiai Félix és Károly (a korábbi Osztrák–Magyar Monarchia uralkodójának,
Károly császárnak két fia) saját "Holocaust-sztorijával" előhozakodva
bejelentette: a náci terror áldozataiként kompenzációs igényt nyújtottak be az
osztrák kormánynál.

A két főherceg különös igényét arra hivatkozva adta be, hogy a nácik az 1930-as években
elkobozták a család ingatlanjait. A két Habsburg azt akarja, hogy ne csak a zsidókra
és a Holocaust más túlélőire, hanem a náci Németország valamennyi üldözöttjére
terjesszék ki a kárpótlási terveket. "Azok az emberek elveszítették a vagyonukat,
és ezért kárpótolni kell őket. Úgy érezzük, nekünk is jogunk van kompenzációra,
hiszen tőlünk is ugyanaz az ellenség vette el a vagyonunkat" – nyilatkozta a Mexikóban
élő Félix főherceg. Biztosította azonban a hallgatóságot arról is, hogy nem
tartanak igényt csillogó palotáikra és egyedülálló képzőművészeti gyűjteményükre,
ám szeretnék visszakapni azokat a több ezer hektáros erdőket és területeket,
amelyek az 1930-as évek árfolyamán 3 millió dollárt értek.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek