A Clinton kormányzat tervei szerint nem fogják bevetni az amerikai szárazföldi
erőt, ha a NATO a szerbek megtámadása mellett dönt – jelentette az AP
hírügynökség. Amennyiben Milosevics nem hajlandó tárgyalást folytatni a koszovói
albánokkal, nem vonja vissza csapatait a tartományból és továbbra is akadályozza a
segélyszolgálatokat a menekültek elérésében, "kizárólag légierőt fogunk
alkalmazni" – mondta egy magas rangú tisztségviselő.
A NATO 430 repülőgépet toborzott össze a tagállamok nemzeti hadseregeinek
légierejéből az esetleges koszovói beavatkozásra – mondta William Cohen amerikai
védelmi miniszter. Amerikai védelmi illetékesek közölték a Reuters
hírügynökséggel, hogy az észak-atlanti szervezet bármikor felhatalmazhatja Wesley
Clark tábornokot, az európai NATO-erők főparacsnokát a katonai akció
elindítására. A felhatalmazás azonban még nem jelenti a harci cselekmények
automatikus elkezdését. Várhatólag azután adják meg ezt az engedélyt, hogy Gerhard
Schröder leendő német kancellár befejezi péntekre kitűzött washingtoni
látogatását. Ez lesz a NATO utolsó előkészületi lépése. Mindazonáltal – mint
Cohen kifejtette – Washington továbbra is bízik benne, hogy Slobodan Milosevic
jugoszláv elnök időközben jobb belátásra tér, és nem lesz szükség a katonai
fellépésre.
Milosevics állítása szerint megkezdődött a szerb biztonsági erők visszavonása.
Albright külügyminiszter azonban kételkedik a politikus szavahihetőségében.
Ugyanakkor kijelentette, hogy Európa általában osztja a szerb atrocitások miatti
amerikai botránkozást, és kész támogatni egy NATO támadást. Kivételt képez
Németország, Olaszország, Spanyolország, Dánia és Görögország, akik tartózkodnak
a kérdéssel kapcsolatban, s nem értenek egyet azzal az amerikai állásponttal, hogy a
támadás megindítása ne függjön a Biztonsági Tanács határozatától.
Oroszország pedig nyíltan szembeszegült a Clinton kormányzattal. Az Állami Duma
Jugoszlávia bombázása esetén az orosz NATO Alapító Okirat felmondását
kezdeményezi – erősítette meg Gennagyij Szeleznyov, a Duma elnöke, provokációnak
minősítve a tervezett légi csapásokat. "Az erő alkalmazása nem fogja elősegíteni
a helyzet normalizálását a dél-szerbiai tartományban, éppen az ellenkező hatást
váltja majd ki" – figyelmeztetett Igor Ivanov orosz külügyminiszter, aki
találkozott Szlobodan Milosevics jugoszláv miniszterelnökkel.
Titkos rendezési terv?
1998. 10. 10. (II/41)
