A hatvanas évek elejétől az amerikai Központi Hírszerző Szolgálat évi 1,7 millió
dollárral járult hozzá a száműzetésben levő tibeti kormány munkájához, illetve
180 ezer dollárt juttatott minden évben a dalai lámának. Az amerikai napilap szerint a
tibeti függetlenségi törekvések álcázott támogatása a CIA egész világra kiterjedő
hidegháborús programjának része volt, amellyel a kommunista kormányokat, mindenek előtt
a Szovjetuniót és Kínát kívánta aláaknázni. A tibeti "hadműveletet" lehetővé
tevő nagyvonalú számlát ugyanaz a kormánybizottság hagyta jóvá annak idején,
amely engedélyezte a kubai Disznó-öbölben az amerikai deszantosok partraszállását
is.
Az amerikai külügyminisztérium által hivatalosan egy hónapja nyilvánosságra hozott
dokumentumok szerint a CIA támogatott többek között Nepálban állomásozó tibeti
gerillákat, egy – az amerikai Colorado államban levő, a gerillák felkészítését
szolgáló – katonai kiképzőbázist, tibeti közhivatalnokok taníttatását az
amerikai Cornell egyetemen, illetve tibeti kémszervezeteket. A CIA 1968-ban, Richard
Nixon elnökké választása után megszüntette az Amerikán belüli katonai képzést,
és a programra szánt keretet is lefaragták évi 1,2 millió dollárra. A titkos támogatás
végül a hetvenes évek elején szűnt meg teljesen, mikor Nixon elnök kormányzata
nyitott Kína felé.
Az utóbbi években – immár nyilvánosan – a kongresszus 2 millió dollárnyi éves támogatást
szavazott meg az indai székhely? tibeti kormánynak, ugyanakkor sürgette a Clinton-kormányzatot,
hogy további 2 milliót költsön a tibetiek közötti demokratikus tevékenységek
megsegítésére. "A program célja az volt, hogy életben tartsuk az autonóm Tibet
politikai koncepcióját Tibetben és más országokban is, elsősorban Indiában, illetve
erősítsük az ellenállóképességet egy esetleges politikai változás esetén a
kommunista Kínában" – áll egy magasrangú amerikai hírszerző tiszt visszaemlékezésében.
Tibeti emigránsok, köztük a dalai láma, eddig is többször hangoztatták, hogy a CIA
támogatta ügyüket. Ezt azonban – egészen mostanáig – Washingtonban semmilyen írásos,
vagy egyéb dokumentummal nem erősítették meg.
1998. 09. 19. (II/38)
