Milyen volt az a 16 éves kisgyerek, aki először meglátott egy festményt, és eldöntötte, hogy ezekkel fog foglalkozni? Mi fogta meg ennyire a festményekben, régiségekben?
– Előbb kezdődött, 14 éves korom körül már régi tárgyakkal foglalkoztam. Ugyan nem műtárgyak voltak, hanem egy régi világnak az üzenetei, olyan tárgyak, amiket én izgalmasnak, szépnek láttam. Ezt megelőzően is gyűjtöttem már, bélyegeket, kőzeteket és kagylókat, de ez még nem lépett túl a gyerekkorra jellemző, ösztönös tevékenységen. Amikor viszont régiségekkel kezdtem foglalkozni, ez rögtön együtt járt a siker kézzel fogható élményével: pénzt kerestem vele. A festmények már korábban is jelen voltak az életemben – az otthonunkban is voltak képek a falon –, de a kereskedés és a gyűjtés a gimnázium végétől indult el, és az egyetemi évek alatt vált intenzív, napi élményforrássá. Ekkor már minden kiállításon, minden Bizományi árverésen ott voltam, és azt is biztosan tudtam, hogy műkereskedő leszek.
Mikor döntötte el, hogy galériája lesz?