hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A nemzetté válás pozitív szerepet játszott a történelmünkben
Beszélgetés Örkény Antallal, az ELTE Társadalmi Kapcsolatok Intézetének igazgatójával

2016. 12. 08.
Hogyan befolyásolta Magyarország történetét a 18-19. században a liberalizmussal egyszerre megszületett nacionalizmus? Hogyan befolyásolták a magyar nemzetfelfogást a 20. század traumái? Van-e különbség a vidéken élő és a fővárosi lakosság nemzeti identitása között? Milyen stratégiák léteztek a holokauszt borzalmait túlélő magyar zsidók számára a háború után? Örkény Antal szociológussal beszélgettünk.

Mit jelentett a 19. század hajnalán a nacionalizmus, és mit jelent napjainkban? Hogyan éljük meg a nemzeti identitásunkat?

– A nacionalizmus szót hallva az átlagember sokszor egy negatív tartalmú eszmére gondol, pedig ez nem igaz. A nacionalizmus a modern kor egyik legfontosabb eszméje volt, amikor a felvilágosodás és a liberális, szabadelvű, demokratikus eszmerendszer átformálta a világot, és létrehozta a modern államokat. A modern állam megszületése egyben a nemzetállamok megszületését is jelentette, a nemzet egy összekötő erőt jelentett a társadalomban, mert egy piacgazdaság, a kapitalizmus nem igazán identitásformáló erő. A közös nyelv, a közös kultúra, a közös értékek és normák viszont igen. Ilyen értelemben a nemzetté válás és a nacionalizmus nagyon pozitív szerepet játszott a magyar történelemben. Kétségek azért lehetnek az emberek­ben, hogy nemzet és nacionalizmus előreviszi-e a társadalom érdekeit a mai világunkban. A trianoni békekötés után egyértelművé vált, hogy a nemzethez tartozó kulturális csoportok, a nyelvi közösség megtört annyiban, hogy nagyon sokan határon kívülre szorultak, s más államok polgárai között találták magukat. A nemzeti közösség és a népesség elvén működő liberális állam polgárai nem fedték egymást. Ezért volt Antall Józsefnek az a híres megjegyzése a rendszerváltást követően hogy ő lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke. Ez nagy vitákat kiváltó megjegyzés volt, hiszen őt mint miniszterelnököt egy politikai közösség választotta vezetőjének, és egy politikai közösséget szervező állam lélekben nem szervezheti a társadalmat, csupán intézményekben. Ugyanakkor érthető volt, amit mondott, mert Magyarországon egy megélt tény volt, hogy a nemzeti kulturális közösség határai nem fedik le a politikait. Bibó István azt mondta a második világháború után, hogy a konfliktusok jó része, ami a 20. században végig jellemzi Európát, abból fakadt, hogy a politikai határok és az etnikai határok nem fedték le egymást.

Mit ért pontosan politikai és kulturális nemzetfelfogás alatt?

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!