A jeruzsálemi Templom-hegy, ahol a hajdani zsidó Szentély állt, 1967-ben izraeli fennhatóság alá került. Az izraeli kormány akkor úgy döntött, hogy a terület feletti szuverenitás megtartása mellett az ellenőrzést a jordániai muszlim vallási hatóságnak adja át. A döntést azzal indokolták, hogy a hegyen (arab nevén Haram al-Sharif) muzulmán vallási épületek állnak.
Évtizedeken át közmegegyezés volt, hogy az izraeli politikusok kerülik a helyszínt és a témát is. A vezető rabbik is tiltották a hegy felkeresését, mondván, nem lehet tudni, pontosan mely terület tartozott egykor a Templomhoz, ahová csak rituálisan megtisztult személyek léphetnek be – ilyenek azonban pont a Templom hiánya miatt nincsenek. A Templom-hegy kérdésével csak kis létszámú civil szervezet és ortodox oktatási intézmények foglalkoztak.
Az ezredfordulón ez megváltozott. Ariel Sharon, az akkor ellenzéki Likud vezetőjeként 2000 szeptemberében demonstratív látogatást tett a Hegyen. Sharon az izraeli szuverenitást akarta alátámasztani, és került bármiféle vallási hivatkozást, ám a palesztinok mégis ürügyként használták a látogatást a második véres intifáda kirobbantására.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2019.10.11. (XXIII/41)
