Harminc éven át a pápák (XII. Piusz, XXIII. János és VI. Pál) szerves részét képezték az európai integrációs törekvéseknek. A Vatikán álláspontja szerint a folyamat – bár elsősorban nem vallási indíttatású – az evangélium (katolikus verziójának) értékeit hirdeti: megbékélés, a népek közti szolidaritás és az ember elsőbbsége.
A lengyel pápa
A Vatikán történetében az 1978-as év példátlan volt, hiszen egy éven belül két pápaválasztásra is sor került. I. János Pál pápa rendkívül rövid, alig 33 napos uralkodása után (szívelégtelenségben hirtelen meghalt, egyes híresztelések szerint megmérgezték) a konklávé egy lengyel bíborost, Karol Józef Wojtyłát választotta egyházfőnek. II. János Pál a már meglévő integrációs törekvéseket a kulturális összetartozás dimenziójával kívánta bővíteni.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2019.08.16.(XXIII/33)
