Harminc éven át a pápák (XII. Piusz, XXIII. János és VI. Pál) szerves részét képezték az európai integrációs törekvéseknek. A Vatikán álláspontja szerint a folyamat – bár elsősorban nem vallási indíttatású – az evangélium (katolikus verziójának) értékeit hirdeti: megbékélés, a népek közti szolidaritás és az ember elsőbbsége.
A lengyel pápa
A Vatikán történetében az 1978-as év példátlan volt, hiszen egy éven belül két pápaválasztásra is sor került. I. János Pál pápa rendkívül rövid, alig 33 napos uralkodása után (szívelégtelenségben hirtelen meghalt, egyes híresztelések szerint megmérgezték) a konklávé egy lengyel bíborost, Karol Józef Wojtyłát választotta egyházfőnek. II. János Pál a már meglévő integrációs törekvéseket a kulturális összetartozás dimenziójával kívánta bővíteni.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2019.08.16.(XXIII/33)
