hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Darwin buldogjai
Kik fordították szembe a tudományt a hittel? (2. rész)

2017. 11. 30.
Darwin evolúciós elméletéből mások formáltak kereszténység­ellenes fegyvert. A fordulatot egy oxfordi vita hozta el, amit a korabeli sajtó felkapott.

Meglehet, sokan, akik ma lebecsülik a kereszténységet, nem tudják, vagy nem hiszik, hogy ha nem lett volna kereszténység, ma nem rendelkeznének azzal a szabadsággal, amelyet élveznek. Pont a szólás- és véleményszabadság, ami lehetővé teszi a keresztény értékek ostorozását is, történetesen nagyrészt annak a keresztény hatásnak a közvetett terméke, amely beépült a nyugati világ társadalmi szövedékébe” – írja Alvin J. Schmidt amerikai vallásszociológus a Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot? című könyvének bevezetőjében. Nos, ez a megállapítás a tudománytörténet esetében is igaz: a szólás- és véleményszabadság védelme alatt jelenhettek meg a 19. század második felében azok a művek, amelyek azt igyekeztek bizonyítani, hogy a bibliai világkép és a keresztény hit „teljes mértékben összeegyeztethetetlen” a tudománnyal. Más kérdés, hogy miközben ezeknek a könyveknek az érvanyagát az elmúlt bő száz évben épp a tudományos fejlődés szinte mindenben cáfolta, alapállításuk majdhogynem dogmává merevedett.

Lelkészfiú a hit ellen

Sorozatunk előző részében utaltunk arra, hogy az úgynevezett „konfliktuselmélet” – tehát a tudomány és a vallás antagonisztikus szembeállítása – kidolgozásában két amerikai szerző, John William Draper és Andrew Dickson White játszott főszerepet. Személyük ma az elitegyetemeken szinte kultikus tiszteletnek örvend. „Draper segített abban, hogy utat törjön a tudomány új korszaka számára, és az átlagemberekhez is eljuttatta azokat a kérdéseket, amelyekkel a jövőben meg kell birkózniuk. Mivel azonban rendkívüli érzéke volt az ismeretterjesztéshez, nem elvetette a tradicionális eszméket, hanem azoknak formáját megtartva, a tartalmukat cserélte ki újra, így az emberek észre sem vették a forradalmi változást” – írja Donald Fleming, a Harvard Egyetem történészprofesszora a John William Draper és a tudomány vallása című könyvében.

Draper lelkészcsaládban született 1811-ben, Angliában. Apja több protestáns gyülekezet pásztora volt, és lelkiismeretesen taníttatta gyermekeit, akik közül John vegyészként végzett a londoni egyetemen. Apja halála után az Egyesült Államokba költözött, ahol a New York-i Egyetem orvosi karán tanított, és a nevéhez fűződik a Louis Daguerre által feltalált fényképészeti eljárás továbbfejlesztése is. Draper készítette az első női fotóportrét 1840-ben, és örökítette meg az első asztrofotót, a Holdat ábrázoló képével. További jelentős tudományos eredménye, hogy megállapította: minden szilárd tárgy azonos hőmérsékleten kezd el izzani. Ezt az izzási hőmérsékletet (525 Celsius-fok) róla nevezték el Draper-pontnak.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!