Múlt héten beszámoltunk arról, hogy dzsihádista aktivisták megerősítették jelenlétüket a jeruzsálemi óvárosban (ISIS-gárdisták a Templom-hegyen. Hetek, 2014. október 31.). A Templom-hegy iránt zsidó vallási, sőt szekuláris szervezetek részéről is megnőtt az érdeklődés. Egyre többen sürgetik az izraeli kormányt: biztosítsa a szabad vallásgyakorlás, beleértve az imádkozás jogát a szent helyen. Előző cikkünk megjelenése óta a kezdeményezés egyik legismertebb izraeli aktivistáját egy merénylő többször meglőtte a jeruzsálemi Begin Emlékközpont előtt. Jehuda Glick előtte éppen a Templom-hegyről tartott előadást az intézetben.
Glick bár túlélte a támadást, négy műtétet hajtottak végre rajta, az életéért azóta is küzdenek az orvosok. Közben az izraeli biztonsági erők beazonosították a gyilkost, aki motorkerékpáron menekült el a helyszínről. Amikor megpróbálták elfogni Jeruzsálem Abu-Tor nevű városnegyedében, az izraeli-arab merénylő tüzet nyitott, és a lövöldözésben életét vesztette. Mutaz Hidzsazi a Begin Emlékközpontban dolgozott, abban az étteremben, ahol Benjamin Netanjahu is többször megfordult. Utólag érthetetlennek tűnik, miért alkalmazták ilyen érzékeny területen a férfit, aki korábban 11 évet töltött izraeli börtönben terroristacselekemények miatt. 2012-ben, nem sokkal a szabadulása után, azt nyilatkozta a ramallahi Al-Quds újságnak, hogy „Allah segítségével szálka leszek a cionisták oldalában, akik judaizálni akarják Jeruzsálemet”.
Az incidens után az izraeli hatóságok lezárták a Templom-hegyet. Ezt a lépést Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke „hadüzenetnek” nevezte, a „palesztin nép és szent helyei ellen”. Nemzetközi felháborodást keltett az, hogy Abbász kifejezte részvétét a palesztin merénylő családjának. „Jeruzsálem mártírjának” nevezte Hidzsazit, akit a Hamasz is gyászol. Fawzi Barhoum „hősi cselekedetnek” nevezte a merényletet.
2014. 11. 07. (XVIII/45)
