hetilap

Dániel imájára Gábriel arkan­gyal jelenik meg válaszul, aki tudomására hozza, hogy hatvankilenc évhét múlva eljön a Messiás, majd valóságos, látható formában megvalósul a Földön a Mindenható igazságos uralma. Ezt megelőzően azonban a zsidóságnak vissza kell térnie atyái földjére, fel kell épülnie a Templomnak és Jeruzsálemnek. A korábbi próféciákból az is kiderül, hogy a Messiás eljövetelét, az Örökkévaló or­szágát négy nagy, Jeruzsálemet is „bekebelező” világbirodalom előzi meg.
Miután a próféciák szerinti első nagy világbirodalmat, vagyis a Babiloni Birodalmat legyőzi a méd–perzsa hadsereg, a zsidók en­gedélyt kapnak a fogságból való hazatérésre és a Templom felépítésére. Az első visszatérők Zerubbável (Zorobábel) és Jehósua (Jósua) főpap vezetésével érkeznek, s Zechárjá (Zakariás) és Chággáj (Aggeus) próféták szellemi támogatása mellett 516-ra felépítik a Második Templomot. Az új Templom mellé egy ígéret is társul: „Nagyobb lészen ez utóbbi háznak a dicsősége, mint az előbbié, mondja az Örökkévaló, a Seregek Ura; és ezen a helyen majd békét adok, úgymond az Örökkévaló, a Seregek Ura.” (Aggeus 2:9) A négy világbirodalomról, a hatvankilenc évhétről, a Templom eljövendő dicsőségéről szóló próféciák mentén az elkövetkezendő évszázadokban a Törvény maradéktalan betöltésével elindul a felkészülés a messiási birodalom eljövetelére.

Az „Írás népe”

A zsidók második nagy bevándorlási hullámát 458-ban Ezra (Ezsdrás) vezeti, majd 445-ben Nechemjával (Nehémiás) egy újabb tömeg érkezik haza. Nechemja a város falainak újjáépítését szervezi meg – ekkortól indul a dánieli évhetek számolása –, Ezra pedig a szellemi helyreállítás vezér­-alakja lesz.
A hazaérkezésekor körülbelül
nyolc­vanéves Ezra Áron pap egyenes ági leszármazottja, akinek apját Jeruzsálem ostromakor gyilkolták meg. Babilóniában Jirmejáhú (Jeremiás) próféta íródeákjának, Báruchnak a tanítványa, akinek halálát követően érkezik csak haza. Mivel Jeruzsálem pusztulásának, a zsidó nép szétszóratásának a Törvény be nem tartása volt az oka, legfőbb dolgának a nép Szentíráshoz való visszavezetését, a zsidó élet Szentírás mentén való teljes megszervezését tekinti. A zsidó nép asszimilációjának elhárítása érdekében elrendeli a vegyesházasságok felbontását. Bevezeti a heti három­szori rendszeres közösségi Tóraolvasást. Megalapítja a százhúsz tagú Nagy Gyülekezetet (knesszet hágdolá), melynek a Szentírás utolsó három prófétája is a tagja. Megújítja a papi szolgálatokat, a Törvénynek megfelelően az ünnepek megtartását. Egybegyűjtik a Szentírás könyveit, kialakul az i. sz. 1. században véglegesített zsidó kánon.
A Törvény értelmezését Ezra, az írás- ­­­tudó (szófér) és a Nagy Gyülekezet férfiai végzik. Az írástudók munkássága során néhány évszázad alatt kialakulnak a judaizmus alapvető szellemi keretei. Egybegyűjtik a szóbeli hagyományt, magyarázatokat, jogi precedenseket, kialakítják az Írás értelmezésének módszereit, lefektetik a litur­gia alapjait. A fogság traumája és az annak megismétlődésétől való félelem miatt gyakran a Szentírásban meg­engedett dolgokat is megtiltanak, hogy a nép még csak véletlenül se kövessen el törvényszegést. Ezt „a Tóra védőkerítésének” (szejág látórá) nevezik, s az egész Írott Tórára épülő hagyománnyal együtt a kinyilatkoztatás részének tekintik.
Az újonnan szerveződött zsidó társadalom azonban az írástudók minden erőfeszítése ellenére sem lesz egységes: a hellenizmus politikai és szellemi áramlatainak következtében különböző vallási irányzatokra tagozódik.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek