hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Életveszély a Föld határán
Pietisták a 17–18. században - A keresztény­üldözések története (22. rész)

2011. 06. 23.
A reformáció megcsontosodása elleni reakcióként a valószínűleg Hollandiából kiinduló pietizmus a 17. századtól jó ideig hatott valamennyi főáramú protestáns egyházban, mégis leginkább lutheránus megújulási mozgalomként tartják számon. Képviselői vallották, hogy ők hozták el a reformáció második fázisát. Érdekes módon a protestáns körökön túl is megjelentek az Istennel való személyes közösséget hangsúlyozó „pietista elemek" - például a janzenista katolikusok között, majd a zsidó hászid mozgalomban.

Miután Luther 1546-ban meghalt, követői az agresszív kálvinistáktól és a katolikus jezsui­táktól jövő doktrinális nyomás miatt szükségesnek érezték, hogy megfogalmazzák a keresztény hit tantételeit. Ezzel valamiféle protestáns skolasztika vette kezdetét a wittenbergi egyetem vezetésével, ahol kijelentették, hogy a lutheranizmus hitelvei „birtokolják az isteni kinyilatkoztatás és kötelező érvényű igazság erejét, mégpedig nemcsak a tan területén, hanem minden dologban". Ez a defenzív, súlyosan dogmatikus hangsúlykör hozta létre a lutheránus konfesszionalizmust - azt a halott ortodoxiát, amelyet Luther aligha tartott volna kívánatosnak. Minthogy a pásztorok ilyen szellemi klímában nőttek fel, nem csoda, hogy prédikációikban a lutheránus tanok dogmatikus kifejtését, valamint a kálvinizmussal és a katolicizmussal szembeni vitát tekintették legfontosabb feladatuknak, nem pedig a Szentírás gyakorlatias hirdetését, amely élettel tölthette volna fel a gyülekezeteiket.

A Németországban uralkodó siralmas szellemiséghez a harmincéves háború katasztrofális következményei is hozzájárultak. A lakosságot éhség és járvány tizedelte, és tömegesen menekülniük kellett a fosztogató katonák elől. Egész falvak néptelenedtek el. A háború borzalmai mintha kiölték volna az emberekből az erkölcsi érzéket és együttérzést. Ebben a közegben minden személyes, élő hit után kiáltott, és a pietisták éppen erre a szükségre mutattak rá: a hit lényege - mondták - Isten kegyelmének személyes, belső megtapasztalása. Másodszor pedig fontosnak tartották, hogy az élő hitű keresztények szorosabb közösséget alkotva együtt keressék Istent, tanulmányozzák az Igét. Ezzel a keresztény hitélet súlypontját kimozdították az államegyház kereteiből. Olyan szellemi központokat hoztak létre, ahonnan laikus prédikátorok rajzottak ki, hogy a társadalom minden rétege felé szolgáljanak. Bár korunkban hivatalosan nem léteznek pietista egyházfelekezetek, a mozgalom szellemi öröksége ma is tovább él mindenütt, ahol egyszerű hívők spontán énekekkel dicsőítik Istent, bibliatanulmányozó köröket és ébredési összejöveteleket látogatnak, az evangélium terjedését adakozással segítik, miközben hangsúlyt tesznek a társadalmi aktivitásra és a karitatív munkára is - egyszóval, teljes szívből megélik a hitüket.

Elindul a megújulás

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!